Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - A völgyzárógátak

28 veszélyeztette vidéket mutatja ama károknak feltüntetésével, meyleket az 1897. évben jelentkezett óriási árvíz okozott, amely Sziléziában emberemlékezet óta legnagyobb volt. Ez a jelentékeny károsodás, melyet a Bober és Queis mentén annak idején megállapítottak, 24 órai időszak alatt kerekszámban 10 millió márkára rúgott. A vizsgálódás nagyon gondosan történt, kiterjeszkedve arra is, hogy felismerjék, hogy minő víztömegek idézték elő ezeket a károkat, honnan eredtek és hol kell őket visszatartani. A 4. sz. ábrában a vonalkázott területek azokat a völgyeket jelzik, hol már jelenleg árvízi tárolómedenczék vannak, vagy a legközelebbi jövőben kiépülni fognak. 3. ábra. Völgyzárógátak a Wupper és Ennepe vidékén. 1. Völgyzárógát a Salbacb völgyben Rcmsűorfuál. 6. Völgyzárógát a Haspei völgyben Haspenél. 2. • • Herbringliausi • büHringbaueennél. 7. • • Heilenbecki • Milspenél 3. 1 • Panzer . Lennepnél. 8. • az Ennepe « Radevormwaldnál. •4. • azEschbacli • Remscheidnél. 9. • a Bever • Hückeswagennél. ó. • a Sengbach • Sollngennél. 10. • . Neye « Wipperfürtbnél. Végre a negyedik vízvidék, ahol ezek a munkálatok szintén megindultak, Csehországban az iserhegységben fekszik (lásd az 5. és 6. sz. ábrát.) Ez a vidék rendkívül hegyes-völgyes, a lejtők igen meredekek és ennek következtében a víz hevesen zúdul le a völgyekbe. A hatóság tehát itt is szükségesnek látta, hogy segítőkezet nyújtson a sok értékes helység árvíz elleni védelmére és a viznek ipari czélokra való jobb kihasználására. Amidőn egy völgyzárógát előmunkálatairól van szó — első sorban ismerni kell pontosan ama vízmennyiséget, mely az egyes völgyekben lefolyásra jut és pedig nemcsak egy évre, hanem az évek egész sorozatára nézve ; ismernünk kell azonkívül eme vízmennyiségnek változásait. Természetesen emellett tisztában kell lennünk már előzetesen, hogy ez a lefolyó víztömeg a csapadékból ered és