Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - Hidrológiai tanulmányok

12 A havi minimumokat vizsgálva, látjuk, hogy január, február és márczius körülbelül azonos jellegű ; ebben az időszakban a lefolyt vízmennyiség, megszaporodva részben az előző hónapokban raktározódott s olvadás alá kerülő hó egy bizonyos részével, a lehullott csapadéknak mintegy fele ; áprilisban a lefolyás viszonyszáma 19°/

0-ig leszállhat (oly években, midőn az olvadás márczius hónapban már teljesen befejeződött), a májusi esők azonban már legalább 26°/

0 lefolyást adnak, ugyanis a májusi esőzések a talajt többé-kevésbbé telíthetik, mi a lefolyást növeli ; június, július, augusztus és szeptember minimumai egyformán 2%-ot tesznek ki, az októberi csapadéknak legalább 9% Щ ami lefut, míg november és deczemberben a lefolyás %-a ismét a minimális 2%-ra száll alá, csekély csapadék és erős fagyok idején. A havi maximumokat vizsgálva, azt látjuk, hogy az év három első hónapja január, február és márczius itt is körülbelől azonos jellegű; a 131 — 159 lefolyás% mutatja, hogy a maximális lefolyáskor itt a hóolvadásből eredő víztömegnek van lényeges szerepe. Márcziusban az olvadás rendesen be van fejezve ; ritkán húzódik át az olvadás okozta árhullám áprilisba, midőn ezen hónap lefolyásperczentjét 58V,-ra felemelheti. Érdekes, hogy a májusi lefolyási % maximuma a minimumtól alig különbözik (30%); június és július azonos jelleggel maximumban 10%-ot hoznak, míg augusztus maximális lefolyás °/

0-a is csak 4% ; a lefolyásnak ez a csökkenése a talaj fokozatos kiszáradásával, a hőmérséklet emelkedésével és a csapadék csökkenésével, hosszabb idejű szünetelésével van kapcsolatban; szeptember, október, november és deczember lefolyás-perczentjei fokozatosan növekednek, deczemberé egészen 69%-ig emelkedhetik részleges hóolvadás esetén. A középértékeket vizsgálva érdekes az augusztusi minimum és februári maximum s a többi hónapokban a fokozatos átmenet. A lefolyásra jutó vízmennyiség abszolút értéke a megfigyelés egész időszakát tekintve legnagyobb volt 1905. évi április hó 13-án, mikor 74 m

s/sec maximális lefolyás jelentkezett, aminek kilométerenként és másodperczenként 587 liter vízszolgáltatás felel meg. Ezt a hatalmas árhullámot 10 nap alatt lehullott 43 mm. előkészítő eső vitán 2 nap alatt lehullott 50 mm.-nyi bőséges eső idézte elő. B) A Szernye-mocsár vízgyűjtőjének hidrológiai sajátságai. (Vegyes vidék.) A Szernye-mocsár (IV. sz. külön melléklet) Beregmegye északi részén fekszik ; vízgyűjtő területe 390 km

2, melyből 270 km

2 hegyvidék és 120 km

2 lejtős síkság. A vízgyűjtőt koszorúzó erdős hegyek magassága 200 —440 m. között váltakozik ; trahit-, de főként trahittufából állanak, melyek a vizet kis mértékben bocsátják át. A medencze alsó része kötött alluvium, mely vízálló. A hidrológiai viszonyok részletes tanulmányozása 1901. deczember havában vette kezdetét, de csak 1903. januártól vannak megbízható és felhasználható adatok. A lehulló csapadékot 12 állomás méri, a vízállásokat és levonuló vízmennyiségeket a mocsárt tápláló 4 legfontosabb vízfolyáson mérik. Az egész vízgyűjtőterületről levonuló vízmennyiséget a Gát község mellett húzódó főcsatornában mértük. Ennek a víztömegnek s az egész vízgyűjtőre esett csapadéknak viszonya alkotja a következő vizsgálódásoknak tárgyát.