Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

93 ségek évi görbéje. 3. A vízmennyiségi mérés görbéje. 4. A vízmozgás összefoglaló leírása. 5. A vízjárás grafikonja. A provençei Alpok főbb vízfolyásai mentén a francziaországi általános szintező hivatal magassági fixpontokat rakott le, melyeket nagy gonddal szintezett be. A folyók hosszanti metszetének megállapításakor a völgyút kanyargásai szerint kifejtett hosszanti metszet a kisvíz esését és mederváltozásait tünteti ki. Ipari kihasználás tekintetében a völgy egyenes hossza és nem a kanyargások a mértékadók, vagyis a folyó geográfiái alakjának ismerete is fontos. Az 1 : 50.000 mértékű térképen a folyó nagyvízi medrének irányában (a kisvízi meder kanyargásait figyelmen kívül hagyva) lemérik a folyószakasz hosszát, megjelölik a főpontokat, hol a magassági kottákat be kell mérni. Az ily előrajzzal fölszerelve aztán a leggyorsabb módszerrel megmérik a meder legmélyebb pontjának, a partnak, a vízszínnek magasságát, a meder szélességet s megjegyzik az észlelés napját ós óráját. Az ily fölvétel csak közelítő, de olcsó és gyors. A meteorologiai észleletek a Durance felső vidékén elégtelenek. A Var medenczéjében pedig teljesen hiányzottak. De lassankint újabb észlelő helyeket állítanak föl s a helyzet megjavul. A hőmérők megszerkesztésén Angot fáradozik s felállításuk az alpi folyók vízjárásának alapos kiismerésére fog szolgálni. A glaciologiai fölvételek a jégárak térképezésével kezdődnek. Aztán megmérik a jég vastagságát, megfigyelik mozgását és évenkinti növekedését, vagy fogyását. Az összes adatokat, melyek az alpi folyók vízjárására vonatkoznak, gyűjteménybe foglalják össze s kibocsátják, miként Svájczban és Olaszországban. A Durance-ra vonatkozó felvételek a következők : 1. A Durance vízgyűjtő területe. E terület összes nagysága 14.226 km

a; e vízgyűjtőt a táblázat az egyes mellékfolyók szerint részletezve adja. 2. Vízmérő- és csapadékmérő-állomások a Durance-on. A vízsebességmérő állomások száma 56. A táblázat fölsorolja őket s a megejtett mérések számát. A csapadékmérők száma 31. 3. A vízmérések eredménye a Durance-on. A táblázat fölsorolja az állomásokat, a vízgyűjtő kiterjedését, a mperczenkinti legkisebb és legnagyobb vízmennyiséget, a jellegző kis- és kozépvízmennyiséget s a km

a-enkinti legkisebb, legnagyobb, jellegző kis- és középvízmennyiséget. Ezek a vízmennyiségek általában mind jóval kisebbek, mint a mennyit eddig fölvettek, vagy számítottak. Imbeaux a Durance kisvízi hozományát Mirabeiu-nál 70 m

3-re veszi; a későbbi mérések 60 m

3-nek találták. Az 1904—1905 évi mérések csak 54-133 m

s-ben állapítják meg a kisvízi hozományt. 4. A vízmennyiségi görbék kritikai vizsgálata. E vizsgálatot minden egyes vízmérő-állomásra megtették, mert a mederváltozás minden helyen más-más jellegű. Néhol a meder kis amplitúdóval periodikusan változik, más helyen a változás alig érezhető s a meder fixnek vehető ; néhol a változás jelentékeny és tartós.' 5. A hó és jég olvadásától eredő napi árhullámok kilengései. A regisztráló vízmérczék lapjainak vizsgálata az olvadás árhullámának napi menetét szépen megmutatja. Gyronde-ou la Bessée-ben a maximum d. u. 3 órakor, a minimum reggel 8 órakor van s 1905 aug. 20-án 0 22 m. volt a kilengés játéka, mi 12 in

3 változásnak felel meg a vízmennyiségben; az átlagos vízhozomány ez idő alatt