Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

80 menti csatornákon és folyókon történik. Elektromos vontatás sehol sincs. Az alagutakon a hajósok tolják előre a hajót lábukkal a boldozathoz támaszkodva. Csak a vontatópadkás alagutakban van lóvontatás. Némely alagútban gőzvontatást rendeztek be vontatóhajókkal. A hajózó-szünet rendesen nem terjed ki az egész viziútra s rendesen csak néhány napig tart. A forgalom 1888-ban a viziutakon 36,301.120 t. volt, 1898-ban 39,358.394 t., míg a vasutaké 281,747.438 és 378,563.085 t. ; a tengeri kikötők forgalma pedig ugyanezekben az években 68,519.145 t. és 90,963.966 t. volt. 1898-ban az összes viziutakon 60,695.057 frk volt a bruttóbevétel, 44,453,733 frk a kiadás és 16,241.324 frk a tiszta bevétel. 16. Tarare városának ipari vízzel való ellátása a Turdine gátja segítségével. (Ville de Tarare. Alimentation en eau industrielle. Barrage de la Turdine.) írta : Pascalon. Tararç várost régóta foglalkoztatja a vízkérdés. Minden évben a meleg időszakban júliustól októberig és télen januárban és februárban az ivóvíz, valamint az ipari víz hiánya nagy zavart okozott. A fehérítő, festő és ványoló telepek üzeme szünetelt, a két kis Turdine és Tarét patak medre egészen kiszáradt s bűzt árasztott ; a közegészség és a munka egyaránt hiányt szenvedett. 1860-ban Tarare város völgyzárógátat tervezett, de a Sauvages-hegynek a Páris-Lyon-Méditerranée vasút által történt átfúrásával a város elengedő ivóés házi vizet nyervén, a gátépítés elmaradt. De az évenkint 3—4 hónapig szünetelő ipar vizet követelt; néhány gyár elköltözött Tarare-ból úgy, hogy a völgyzárógát kérdése újra fölmerült, de csak 1893-ban került napirendre. Számos tervváltozat készült többféle árral. Végül az 1901. évi tervezetet elfogadták a kivitelre; e terv a gát költségét 430.000 frankra, a hozzátartozó vízvezetékét 185.000 frkra irányozta elő. A gát a Turdine patakon létesült és 760.000 m

s-t tároz, melyből csak 741.000 m

s hasznosítható, mert a vízkivétel 6 m.-re van a medencze feneke fölött. A medencze felszíne körülbelül 9 ha.-t foglal el. A gáton kívül létesült még túlfolyó bukó, zsilipkamra vízkivételi és ürítő csövekkel, két vízmérőmedencze, vízosztó csővezeték, útáthelyezés és őrház. A gát koronája 126 m. hosszú és 252 m.-es sugarú ívben hajlott; alja 50 m. hosszú. Magassága 25 m., melyből 6 m. az alapozásra esik, koronája 4 m. széles, alapja 19 91 m. A vízfelőli oldal 5 m. mélységig függőleges, alatta 5 m. mélységig 0'05 m. a hajlás m.-kint, majd az alapig 0Ю833 m. a hajlás m.-kint. Az alsó oldal 1-68 m. mélységig függőleges, majd 15-1152 m.-es körívvel kapcsolkozik egy 38° 39' 35" hajlású (0-8 m. esés m.-kint) egyeneshez. A gátkoronán 2-83 m. széles kövezett út vezet. A korona két szélén mellvédő falak vannak. A gát felső oldalán 004 m. vastag czementhabarcscsal burkolt; e czementhabarcs alsó része 0'032 m. vastagon gyorsan kötőczementből, 0-008 m. vastagon lassan kötő czementből készült. Ezt a burkolatot 3 rétegben kátrány és hidraulikus mészpor keverékével vonták be.