Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

70 egyik oldalán nyomást szenved, a nyomott szemek lassankiut föloldódnak s a szemek közötti űrben kikristályosodnak mindaddig, míg az üregek teljesen kristályokkal töltődnek ki s a folyadék teljesen kiszorul a test belsejéből. Ha pedig az ily likacsos testet húzásnak tesszük ki, a húzott kristályok oldhatósága növekedik, fokozatosan deformálódnak, míg végre szakadásuk ál) be. A földuzzadással járó kémiai hatásoknak kitett habarcsban hasonló jelenségek állanak elő. A szabad mész a czementben rendesen kisebb mennyiségű, semhogy duzzadást idézzen elő. Különben is ez a duzzadás mindjárt a malter keményedésének elején jelentkezik. Ha a habarcs egy hónapig duzzadás nélkül ellenállott, nem kell félnünk a további romlástól. Azonban a magnézia- és mészszulfát-sókkal másként van a dolog; a vegyületek, melyek e két só hatása alatt előállanak, kevéssé oldhatók s így a malterre gyakorolt bomlasztó hatásuk lassú. Ezért a magnézia-czementekben a repedés gyakran csak több óv multán jelentkezik; ezért van, hogy a tengervíz, valamint a szulfátos vizek hatása évekre terjed s a malter bomlása abban a mértékben halad előre, amint a tengervíz sói a malterbe bejuthatnak, ami csak lassan történik. Ha a malter teljesen tömött volna és csak a felszínén történnék a megtámadtatása, a bomlás lassú folyamat lenne. A homok és a kövek a betonban nagyon megcsökkentik az érintkező felszínt, sőt a tengervíz hatása alatt előszörre létesülő kocsonyás magnézia-, silicium- és aluminiumlecsapódások még bizonyos fokú védelmet is nyújtanának a bomlás ellen. Valójában azonban minden habarcs likacsos s a kísérletek kimutatták, hogy a bomlás annál gyorsabb, minél likacsosabb a malter. A tengervíz első hatása az, hogy a porózus malter likacsai a kalcium-szulfoaluminát létesülésével kitöltődnek. A tengervíz azonban az ily tömítődött habarcsra is gyorsan hat és bomlasztja. Ez a hatás a szabad mész oldódása (diffúzió) segítségével történik. A malter porózussága a czementminőségtől függ. A puzzolán és trassz keveréke a mészszel igen tömött maltert ad. Mesterséges, erősen kötő czementek is készíthetők 24-15°/

0 agyagtartalonimal, melyek a tengervízben nem bomlanak. A porózus maiterekből a szabad mész az anyag belsejéből diffúzió útján a felszínre jut, hol oldott magnézia-sókkal találkozik, melyeket kicsap. A mész lassankint teljesen eltűnik a malter belsejéből, mely ennek folytán porózusabbá válik. Ha a kémiai hatások még növelhetik is a habarcs porózusságát, másrészt vízhatlan kéreg létesítésével csökkenthetik is a vízátbocsátóságot és a pórusok tömődését idézhetik elő. A létesülő vízhatlan kéreg igen csekély vastagságú lehet, de mégis elegendő, hogy a víz behatolását meggátolja s a habarcs további romlását megakadályozza. Már Vicát észlelte, hogy a Földközi tengerbe sülyesztett malter felszínén ilyen védőréteg keletkezett. De e burok fölhólyagozhatik s akkor a bomlás tovább történik. E kéreg a mészszulfát keletkezése által jön létre. Az előzőkből kitűnik, hogy a malter bomlása két hatás következtében létesül : 1, a szabad mésznek diffúziója által, mely részben megbomlasztja a malter tömöttségét és növeli porózusságát ; 2 másodsorban az így meggyöngült anyag földuzzadása által a mészszulfát-sók következtében. Ha a szabadmeszel puzzolán vagy trass hozzáadásával lekötjük, a diffúziót megnehezítjük. A mészszulfát-sók a külső felszínen keletkeznek s ott duzzadást idéznek elő. Ha e kéreg nem tapad erősen a felszínhez, egyszerűen leválik. De ha a diffúzió következtében likacsossá vált malter pórusait is kitölti a kéreg, akkor erősen a malterhez tapad s a felduzzadás