Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

55 nyitásával lehet ezt a czélt elérni. Néha a város melletti folyóágat fönt elzárják és holt ággá alakítják, melybe nem hoz több hordalékot a folyó s az ily holt ág meg­javítása könnyebb, mint az élő ágé. Azt hiszi, hogy a kongresszus nem vetett elég súlyt a torkolati mólók alkalmazására. A Hérault-on ily mólók tartják fönn majdnem kotrás nélkül a torkolatban a kellő (3'5 m.) mélységet. Éppen így a Grau de Roi csatorna-kikötő bejárójában is parallel mólók adnak több mint 3'5 m. mélységet. Hogy a Rhône-on nem sikerült eredményt elérni a mólókkal, ez azért van, mert a mólókat nem vitték ki a rekesz-zátonyig, bár még azon túl kellett volna meghosszabbítani. Eredményes volt a mólók alkalmazása a Missisippi-n és a Duna Szulina-torkolatában s eredményes mindenütt, hol nagy mélységeket nem követelünk. Ezért az hiszi, hogy a partra merőleges irányú és kellő távol­ságbau elhelyezett, a rekesz-zátonyokon túl érő mólók igen jó bejárót biztosíta­nak minden kotrás nélkül is, vagy csak kevés kotrással. A mostani, mélyjáratú hajózás részére azonban a nagy mélységeket csak kotrással lehet föntartani. A torkolat megjavítására az első segítség tehát a móló s a kotrás csak azután következik. Sőt a kotrás móló nélkül nem is vezet mindig sikerre. Ezért e két rendszert együtt kell alkalmazni. 2. osztály. Tengeri hajózás. 2. Kérdés : A hajó-mozgató eszközök fejlődése és befolyásuk a kikötőkre és bejárókra. Ducrocq jelentése. Erre a kérdésre 6 jelentés érkezett be. Techel és Adrien (németek) jelentése. A kereskedelmi hajók kazánja rendesen visszatérő lángú, míg a hadihajóké majdnem kizárólagosan sokcsövű. A gőz­gép általában hengeres. A lóerők száma fokozódik, az Edgard-Quinet franczia hajóé 40 ezer, a Kaiser Welheim II, német hajóé 44 ezer. A nagy gépek egyen­súlyozásáról különösen gondoskodnak s rendesen a SchlicJc-téle rendszer szerint; újabban a németek 3 karú nem egyensúlyozott gépeket alkalmaznak. Figyelmet fordítanak a tengelyek torziónyomatékára, mi sok esetben tengelytörést okozott. Ujabban azonban gőzturbinás gépeket kezdenek használni ; e gépek ugyan­olyan munkateljesítmény mellett kisebb súlyúak, kisebb térfogatúak, kevesebb szénfogyasztásúak és kevesebb személyzettel biztosabb működésűek. De nehéz a hajócsavarok részére a gőzturbinák fordulatszámának alkalmazása, főként teher­szállító lassúmenetű hajók számára. A csavarokat rendesen 3 számban készítik, mely a legjobb ; lehetőleg gyors forgású lapátokat alkalmaznak s ügyelnek, hogy a lapátok minden tekintetben egyformák legyenek, hogy az egyenetlen járás okozta rezgéseket elkerüljék. A gőzturbinák hatásfoka nagy részben a sűrítőben előálló űrtől függ s ebben a dologban Parsons és Berling hoztak be újításokat. A mi a folyékony tüzelőanyagot illeti, mióta Borneoban és Texas-ban petró­leumot találtak s a kikötőben nagy petroleumraktárak vannak, a hajókon is terjed a folyékony tüzelőanyag. Rendesen porlasztják a petroleumot s úgy égetik el. Fő hátránya, hogy a nyers petroleum robbanékony. A tüzelőanyagnak a hen­gerbe vitele sokkal ésszerűbb kihasználása a folyékony tüzelőanyagnak, mint a kazánban való elégetése. De az ily gépek nagy lóerőszámmal nehezek, míg a gőzt fejlesztők nem annyira. A kis hajókon azonban a petroleummótorok nagyon jók. Erre a czélra a Diesel-motorok a legkiválóbbak, mert a nyers petroleumot jól tudják hasznosítani. A gázmotorok nem igen fognak alkalmazást nyerni a hajókon, mert körülményes dolog a tüzelőanyagból a gáz fejlesztése és a hen­gerekbe vezetése. A három csavaru hajók a legjobbak ; lassú menetnél csak a

Next

/
Thumbnails
Contents