Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

30 kezik. Fejfájás is szokott előállani, mely néha nagyon heves, de múló. Sokszor eszméletét veszti a munkás; s ez az állapot néha csak pár perczig, néha több óráig eltarthat. Féloldali szélütés, gyomorfájás, vérhányás is áll elő elviselhetlen fájdalmakkal kapcsolatban. Gyomordaganat, sötétszínű vérhólyagok keletkeznek, hirtelen légzési nehézségek, bideg verejték és muló eszméletlenség közepett. A légzési nehézség a torok összeszorúlásával jár. Néha tüdődaganat áll elő, véres hab jelenik meg a szájban, hörgés a mellben s néha halál következik be. A légzési nehézség tüdővérömléssel is jelentkezik, mikor lappangó gümő reped föl. A tagokban és a mellen néha szúró, fájóan viszkető érzés lép föl, mely főként bizonyos fajú munkálatoknál gyakori s a munkagödör iszapjával kapcsolatos. Az izomfájdalmak és izületi fájdalmak gyakoriak, de nem állandóak. Főként a váll és a végtagok szenvednek ilyenkor. E fájdalmak néha órákig, néha napokig (13 napig) is eltartanak. Egyes végtagokat, főként a lábakat, karokat, szélütés éri. Az érző képesség zavara áll elő. A húgyhólyag zavara is föllép, hugyrekedés, himvesszőgörcs. A szélütés néha futólagos, néha hosszan, néha örökkön tartó. A kór lefolyásának jelzése nagyon nehéz. Néha súlyos esetek gyorsan gyógyulnak, máskor könnyű szélütések állandóan megmaradnak vagy épen halált hozók. Néha a kórjelzést a föllépő hystéro-traumatismus (ideges sérülés) teszi nehézzé. Valóban a jelenségek oka gyakran lelki és néha gyógysugallat folytán, főként a magas légnyomás alkalmazásával újra eltűnnek. Úgy látszik, hogy minél jobban vizsgáljuk a sűrített levegőtől eredő hatásokat, annál inkább tulajdoníthatjuk őket a hystero-traumatismus közbejátszásának. A baj okát a bonczolás és a kísérletek állapítják meg. A kórbonczolástau a gyors halál eseteiben súlyos sérüléseket talált, mint a minőket a heves tiidődaganat, heves szívtágulás, agy- és agyhártyavérömlés. Néha kellő elővigjázattal a szervekben gázömlést is lehet megállapítani. így pl. egy halálos esetben a szív jobb kamráját gázzal telve találták. Ezenkívül gázhólyagcsákat találtak különböző szervek véredényeiben, mintha gyöngyfüzér lett volna bennök. Ha a halál a guta után bizonyos időre következik be, már nem találjuk meg ezt a kezdeti zavart. De a vérkeringés megszakítása a gázdugulás folytán vértelenséget, majd petyhüdést és vérömlést idéz elő azon a helyen. így gutaütés állhat be a máj, lép, vese, a húgyhólyag nyálkahártyája és főként az agy tájékán. Az anatómiai vizsgálat tehát a jelenség lefolyását megvilágítja: először gázömlés történik a vérben, a szívben vagy a véredényekben, megzavarodik a vérkeringés, gázdugulás áll elő. Ha a gáz gyorsan visszaszívódik, a jelenség csak futólagos. De ha a dugulás tartós, üszkösödés és végleges baj áll elő. A kísérletek ugyanily eredményekre vezettek. Ha állatokat sűrített levegőbe helyezünk s hirtelen megszüntetjük a sűrítést, hasonló jelenségek állanak elő, mint az emberben : véredényrepedés következtében előálló vérzés, a szív vagy a véredények gyors felpuffadása a vérből kiszabaduló gáz következtében az agy, gerinczagy stb. táján. A véredények gázzal való megtelését Oliver békákon mikroszkop alatt észlelte. A gázdugulás könnyen magyarázható. A légnyomás következtében a vér sok gázt nyel el ; de ha a nyomás hirtelen csökken, az elnyelt gáz egy része szabaddá válik. Pl. 1 légnyomás alatt 100 cm

3 vér 1 cm

3 nitrogént nyel el; 3 légnyomás alatt 3'5 cm»-t. Ha most a légnyomás 3-ról l-re csökken, 2"5 cm

3