Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

27 mérczénél vizsgáljuk. Pl. Millery-nél az évi lefolyás-ténj-ező már csak 36%Épinal fölött a medencze különben is nagyon kötött. A Mózel legnagyobb árvizét агок a nagy esők okozzák, melyekkel a hóolvadás van kapcsolatban. A felső Mózel és a Meurthe a vizhozomány dolgában körülbelül egyenlő jelentőségű s majdnem egyidőben érkezik a két folyó árhulláma a torkolathoz. Az alsó mellékfolyóknak, a Sauer-nak és Saar-nak az árhullámai jóval előbb lesietnek, mielőtt a Mózelé megérkeznék, de fontosságuknál fogva ők idézik elő a maximumot a torkolatuknál, vagy pedig egymásután két maximum jelentkezik. A Sauer és Saar vízgyűjtője együttvéve ugyanis 11.759 km

2, míg a beömlés fölött a Mózelé 12.023 km

2. 15. A Szajna és a Loire nagy árvizei a téli időszakban és előrejelzésük november 1-én. (Les grandes crues de la saison froide dans les bassins de la Seine et de la Loire, leur prévis'ion au 1-er novembre.) Irta: Edmond Maillet. Maillet «Essais d'hydraulique souterraine et fluvial» czímű munkájában a téli (nov. 1—máj. 1.) időszak nagy árvizei és a megelőző nyári időszak csapadéka között összefüggést mutat ki Párisnál és Mantes-nál a Szajnán. Kérdés, hogy a Felső-Szajnán nincs-e hasonló törvény. Mindenekelőtt előre bocsátja Maillet azt a tapasztalatot, hogy ha valamely hideg vagy meleg időszak száraz vagy nedves a Szajna egész medenczéjében általában, akkor az egyes apróbb medenczékben is az időszak megfelelőleg száraz vagy nedves s az eltérés az átlagtól nagyon kevés. így tehát az egész medencze csapadékának átlagát össze lehet hasonlítani az egyes medenczerészek árvizeinek nagyságával. Ez összehasonlítást táblázatban végzi. E táblázat két részre oszlik, aszerint, amint a meleg időszak csapadéka az átlagos 380 mm.-en alul vagy felül volt. Ebből a táblázatból kitűnik, hogy a nagy árvizek a Felső-Szajnán legeslegnagyobb részben nagy csapadékú meleg időszak után következtek be. Ha a meleg időszak nagyon csapadékos, akkor ez a körülmény telítve tartja a talajt, mi kedvez a felszíni csörgedezésnek, valamint a földalatti vizek hozományának. Ezért a hideg évszak csapadéka nagy hatással van az il}" szaturált talajra. A Szajnán Mantes-nál és Párisnál tisztábban mutatkozik ez a szabály, mint a felsőbb vidékeken, de azért itt is igazolható. Legalább is mondható az, hogy esős nyári évszak után valószínűbb az árvíz, mint a csapadékban szegény nyár után. Hasonló következtetésre jut a Loire völgyében is. Saumur-re és Nantes-ra azt a szabályt kapja, hogy nagy árvizek csakis csapadékos nyári időszak után következtek be. Már a felső Loire-on és mellékvizein a szabály nem nyilatkozik meg ilyen határozottan, mert itt a nyári félévben jóval több esik, mint a téliben s az árvizek gyakran nyáron jelentkeznek. Bár e lehozott törvényeknek csak a valószínűség ereje van meg, mégis legalább is annyit következtethetünk minden nov. 1-én a megelőző nyári csapadék nagyságából, hogy minél nagyobb volt a megelőző nyári csapadék, annál nagyobb lesz a bekövetkező árvíz valószínűsége.