Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

133 Az alsó fej szekrényei között a kapcsolatot oly módon létesítették, hogy az egymás mellé helyezkedő szekrények közt 5 m. hosszúságban 35—4 m.-es beugrásokat készítettek s e beszögelléseket aztán kis mozgószekrény segítségével töltötték ki. Előbb azonban a szekrények közötti közökbe zárópalánkfalat és czölöpöket vertek le, melyek igen sok nehézséget okoztak. A felső fej 2-ik és 3-ik szekrényének sülyesztése régi falazatokon át történt, mi sok kellemetlenséggel és bajjal járt. A nagy szekrény és a 2-ik és 3-ik szekrény közötti kapcsolat a felső fejnél is körülbelül úgy történt, mint az alsónál. Az északi ellenfal megépítése czéljából az első légnyomásos szekrénynyel a — 15'90 m.-es mélységig mentek le. A többi 6 szekrény sülyesztése nem történt ilyen mélyen, azonban alájuk az előzőleg kikotort üregben fiókczölöp alkalmazásával czölöpöket vertek le, melyek tetejét abban a mértékben fűrészelték le, a mily mértékben a szekrények sülyesztése előre haladt. A szekrények közötti kapcsolatot a közöttük levő üres közöknek palánkfallal és betonnal való elzárása s a kellő kotrás után betonnal töltötték ki s azután a vízvezetékek elkészítése nem okozott nehézséget. A fenék és a déli ellenfal elkészítése czéljából a munkagödröt sikerült kellő mélységre kikotorni. A déli ellenfal alá aztán czölöpöket vertek le, melyeket az alap ráépítésekor kellő magasságban vágtak le. A déli ellenfalat légnyomásos mozgószekrény segítségével rétegekben készítették el. A mozgószekrény 28-5 m. hosszú, 1Г5 m. széles volt és úszókra volt szerelve. A szekrény segítségével az alap első rétegének első részét elkészítve, a szekrényt tovább mozgatták s a réteg második, harmadik stb. részeit készítették el, míg az első réteget az egész fal hosszában befejezték. A 7 rétegből álló építmény alsó rétege betonból áll s vastagsága 1*5 m. Az első réteg után a 2-ikat készítették el, szintén a szekrény áthelyeztetésével, részletekben. A felsőbb 6 réteget falazták. A felsőbb rétegekben minden szekrényállás olyan volt, hogy az alsóbb réteg két része közötti hézag a szekrényállásnak körülbelül a közepére esett. A közöket aztán a felső szekrényállás alkalmával két oldalon elzárva kibetonozták. Ha sikerült a vizet kiszivattyúzni, akkor szárazban betonoztak; ha nem, akkor víz alatt. A felsőbb rétegek közeit mindig szivattyúzás mellett, szárazban falazták. A kamra fenekét 23 m. hosszúságban szivattyúzás mellett szabadban készítették, a többi részét ugyanazzal a mozgószekrénynyel, melyet a déli ellenfal készítéséhez használtak. Bár a munkálatok még nem teljesen befejezettek, költségük 13 millió frankra becsülhető. 24. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) Forrás vízmennyiségének közvetett meghatározása (Annali délia società degli ingegneri e degli architetti, 1908 okt.); A Rotherhithe-tunnel a Temze alatt Londonban (Génie Civil, 1908 szept.) ; A frykforsi gát (Tekniak Tidskrift, 1908 okt.) ; A Múzel és Sarre csatornázása (Zeitschrift far Binnen-Schiffahrt, 1908 20. füz.) ; Talcahuano (Chili) kikötője (De Ingenieur, 1908 35. sz.) ; Vasbeton lapok lesiilyesztése a tengerbe (U. o., 1908 49. sz.);