Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

124 Úszó takarékmedencze 50°/

0 haszonnal (Annales des travaux publics de Belgique, 1908, 2. füzet); Megszakított hullámtörök (Zentralblatt der Bauverwaltung, 1908 jún. 13); 150 tonnás darú (Engineering News, 1908 ápr.); Kőtuskók kiemelésére szolgáló hajók (u. o. máj.); Blyth kikötőjének megjavítása (Engineer, 1908 márcz.); A baltimorei világítótorony alapépítménye a Chesapeake öbölben (Engineering Record, 1908 márcz.); Algoma kikötőjének új hidlámtörője (u. o.) ; A mare-islandi (California) második hajójavító medencze (u. o. ápr.); A cebui (Filippinák) betonhullámtörő(u. o.); Új munkálatok az olasz kikötőkben (Giornale del Génio civile, 1908 márcz.) ; Acetilénnel, világító úszók és tornyok (u. o., ápr.) ; A mexikói vasbetonmedenczék (Engineering Record, 1908 márcz.); A tuscianoi hidroelektromos telep (La Lumière electrique, 1908 jan.); Elektromos szivattyúzás a lindalmoori bányákban (The Electrician, 1908 okt.); A Taylor vízesés energiájának átvitele (The Electrical World and Engineer, 1907 júl.) ; A Patapsco folyó központi erőtelepe (u. o. aug.) ; A Kern folyó 1-ső központi erőtelepe Los Angeles-ben (u. o.) ; A Kaministiquia folyó erőtelepének bővítése (u. o., szept.) ; A Bar Harbor et Union River Co. erőtelepei (u. о.) ; A Waipori folyó hidroelektromos telepe (u. o., nov.) ; A rockinghami hidroelektromos erőátvitel (u. o. decz.) ; A piedmontvidéki erőtelepek fejlődése (u. o.); Központi erőtelep és vízvezeték (u. o., 1908 febr.); Nagynyomású vízvezeték New-Yorkban tűzoltás czéljára (u. o., márcz.) ; Szénemelő Savone kikötőjében (The Electrician, 1908 jan.). IV. Július—augusztusi füzet. 16. Barcelona kikötője. (Notice sur le port de Barcelone.) Irta : Batard-Razelière. Spanyolország kikötőivel már az Annales 1890. évi 1. és 2. kötete foglalkozott. Itt Barcelona kikötőjének az utolsó 20 év alatti fejlődéséről számol be az értekező. Barcelona kikötője kiválóan mesterséges kikötő, melyet minden részében a tenger medréből létesítettek. A part itt északkelet—délnyugati irányú. Az uralkodó szélirány délnyugati. A kibővítés előtt két móló védte a kikötőt ; e két móló között 280 m. volt a szabad nyílás. A keleti móló 1270 m. hosszú és északról délfelé vonul; a nyugati móló a partra merőleges és 641 m. hosszú. A keleti mólót most hosszabbítják meg 1350 m.-rel s a nyugati móló hullámtörő jellegét elvesztve, mint kikötőmóló fog szerepelni. A bejáró mögött keresztirányban húzódó mólók az előkikötőt alkották, melyen belül lehetett a belső kikötőbe 2, egyenkint 60 m. széles bejárón jutni. Az előkikötő most belső kikötővé alakul, melyből a régi kikötőbe 156 m. széles nyíláson lehet bejutni. A régi kikötőt a folyamatban lévő és a régi munkálatok 3 medenczére osztják. Jelenleg a hasznosítható rakodópartok hossza 3800 m. Az évi forgalom meghaladja a 2 millió tonnát. A vízmélység a partok mellett általában 8 m. a kisvízszín alatt, de néhol a 9-6 m.-t is eléri. Ezt a mélységet fogadták el a későbbi kikötőmunkálatok alapjául.