Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

119 a megterhelést ólommal csinálták, mi olcsóbb anyag, mint a vas. Bár a költségek ily elrendezés mellett megcsökkentek, a gördülő hídnak mind a befektető, mind az üzemi költsége jóval nagyobb, mind a forgóhídé. A gördülő hidat ugyanis föl kell emelni, míg a kocsi kerekei a vezetősín magasságát elérik s aztán jóval nagyobb erővel kell kitolni, mint ha forgatni kellene a hidat. Azonkívül a kitolás ideje is nagyobb, mint a híd fordításideje volna. A forgóhíd kétszárnyú; a két szárny, mely a zsilip tengelyében összeér, teljesen egyforma szerkezetű. Az új bejáró szükségessé tette a kikötőmedencze déli részének lemélyítését. A közlekedés irányítására villamos világítást, jelzőtüzeket rendeztek be, melyek számára alkalmas gépek szolgáltatják a villamos energiát. Az új bejáró s a vele kapcsolatos munkálatok 16 millió franknyi költségéből 6,216.000-et az állam, 945.000-et a département, 750.000-et Saint-Nazaire város, 8,089.000-et a saint-nazaire-i kereskedelmi kamara fedezett. A kereskedelmi kamara kölcsön útján vette föl a reáeső összeget s e kölcsön fedezésére kikötődíjakat szed. A díjak nemcsak fedezik a kölcsön törlesztéses kamatát, hanem még újabb beruházást is megengednek. A 16 millió költség következőképen oszlik meg: A 16 milliós munkán felül még folyamatban vannak, vagy rövid időn belül létesülnek a következő munkálatok: 1. A Loire rekeszzátonyának (Charpentiersgázló) lemélyítése — 7-00 m.-re; 2. szivattyú létesítése, melynek segélyével a kikötőmedencze vízszíne állandóan -(- 5 m. magasan tartható ; 3. a medenczékbe közlekedő zsilip átalakítása egyszerű zsilippé; 4. a hajójavító megnagyítása 225 m. hosszúságra és 30 m. szélességre. A Charpentiers-gázlót azért kell 1 m.-rel mélyebbre kotorni, mint aminő mély a bejárózsilip küszöbe, mert ott a tenger erősen hullámzik. A kotráshoz szívókotrót használnak s a költségek 14 millió frkra irányozvák elő, melyben a kotró ára is benne van. Hogy a kikötőmedenczében a 9-37 m.-es mélyjáratú hajók bejutását állandóan biztosítsák, vagy a feueket kellett volna lemélyíteni, vagy a vízszínt emelni. A fenék szikla lévén, a lemélyítés nehéz lett volna ; ezért a vízszínt állandóan a 5 m.-es szinten tartják. Ebből a czélból szükséges a szivattyúk létesítése, hogy mesterséges úton tartsák fönn a magas víznivót. Ez a berendezés sokkal olcsóbb, mint a fenékmélyités lett volna. A befektetés csak 300.000 frk, az évi üzemi költség pedig 40.000 frk. A Charpsntiers-gázló lemélyítése ésamedencze víznivójának föntartása 1,700.000 frkba kerül, melyből 850.000 frkot az állam, 500.000 frkot a département, 350.000 frkot a saint-nazaire-i kereskedelmi kamara visel. A medenczék közötti zsilip és a hajójavító medencze kibővítése 2,580.000 frkba kerül, mely összeghez a közmunka- és tengerészeti minisztérium 1,290-000 frkkal, a kereskedelmi kamara 615.000 frkkal járul; a többit a département, a város és a hajóépítő vállalatok fedezik. A keresk. kamara a költségek törlesztésére az utazókra fejvámot vet ki. Mind e munkálatok 1910 végéig készen lesznek. Tanulmányok, fölvételek ... Kisajátítás Czementszükséglet 6.647-07 1,459.686-91 1,271.101-99 Tulajdonképeni munkálatok 1

3,2

62.564 03 Összesen ... 16,000.000-00