Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

117 zsilipen csakis dagálykor 2 óra hosszáig juthattak be és ki a nagy hajók, addig az új kamrazsilip jóformán minden időben biztosítja a 7 m. gázlású nagy teherhajók bejutását s így a zsilipelés folytonossá vált. Az új bejáró dél felé irányulván s a nagy öbölbe nyilván, ki van téve a viharos szeleknek s ezért kétoldali hullámtörővel kellett biztosítani. Bár a Loire torkolati öblében a hullámzást a rekeszzátony mérsékli, mégis két összehajló, a bekötésnél 370 m.-re levő, a külső szélen 120 m. szabad nyílást adó, összesen 1300 m. hosszú két hullámtörőt kellett létesíteni; a hullámtörők szélétől a bejárózsilipig 496 m. a távolság. Az így létesített előkikötő 7-84 ha vízfelszínű. A hullámtörők alapja — 7, — 8 m.-re ér le. Az előkikötő fenekét mindenütt legalább — 6 .m. mélyre vágták be a sziklába. A keleti hullámtörő mentén a hajók kezelésére kezelő padkát létesítettek. Az új, 30 m. széles zsilipben 3 pár kapú s azonkívül 1 pár hullámkapú van. A 3 pár kapú segítségével 3 részre osztható a kamra: 211 m.-es, 116 m.-es és 77 m.-es hosszúságú kamrára. A kamra küszöbe — 6 m. mélységben van. A kamra két oldaláról a közlekedést egy forgó és egy gördülő híd biztosítja. Az utóbbin vasút vezet át. A hullámtörők szögletében egyik oldalon 22.600 m

a, másik oldalon 21.200 m

2 háromszögletű hullámfogót létesítettek. E hullámfogók hajlott sík szerint létesültek. A hullámtörőket légnyomásos úton, tömötten falazták. Szélességük 5 m. a koronán mérve, mely -j- 75 m.-ig ér föl. Az oldalak 1 : 6 hajlásúak úgy, hogy -fim. mélységben 7 5 m. a szélességük. Az alap sziklán nyugszik s — 0'85 és — 9-3 m. mélységig ér le. A falazat alját tisztán portlandczement-vakolattal, fölebb eső részét pedig csak egy m. vastagon, belsejét hidraulikus czement-vakolattal, tetejét tisztán hidr. czement-vakolattal készítették. A kezelő padkát az előkikötővel ellentétes oldalon 1-5 m. magas és 1'5 m. széles mellvédő fallal látták el s így a padka •szélessége 3-5 m. Az alap betontuskóit mozgatható szekrényekkel készítették. Két szekrényt használtak, melyekkel 8 m. széles és 11/2 m. hosszú négyszögletű darabokat készíthettek. A szekrények 12 m. hosszúak, 9 m. szélesek és 4 m. magasak voltak. A szekrény tetejéből 4 üres oszlop emelkedett 13 m. magasra az anyagkihordás és az emberek számára. A szekrény magasság szerint két részre oszlott. Az alsó rész 1/9 m. magas és munkakamráúl szolgált : a másik részben 3 légzsilip volt elhelyezve, azonkívül egy légszivattyú ; s még négy üres tér a szekrény úszóhelyzetbe hozására, vagy lesülyesztésére szolgált, aszerint, amint levegővel, vagy vízzel volt telve. Az előkikötőt a terv szerint szárazban emelték ki elzárógát segítségével, mely a két hullámtörővel együtt teljesen elzárt medenczét adott. A zárógátat is úgy készítették, mint a hullámtörőket. Az alap tuskói között 0.8—1-0 m. üres tér lévén, ezt oly módon kellett volna elzárni, miként az Annales 1889. évi 2. félévi kötete ismerteti Thurninger és Coustolle tollából. Az oldalakat fémzsilippel kellett volna ellátni, a közök tetejét átboltozni s rajta egy légzsilipes kürtőt létesíteni. Azonban a vállalkozó nem így járt el. Palánkfalat vert a nyílások elé, czementzsákokkal vízhatlanná tette; búvár segítségével kikotortatta az iszapot és sziklát s így öntötték reá a betont. De a beton nem ragadt jól a nem eléggé tiszta fenékhez s megtörtént, hogy a víznyomás a betont, mint valami dugót,