Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

103 miatt a szivattyúkat sokszor kell megvizsgálni, szárnyaikat kicserélni. A nyomást 3 szivattyúra osztva és mozgó részük átmérőjét 1-4 m.-re véve 3000 m. távolságra lehet velők az anyagot kitolni; a lapátok kerületi sebessége, 250 fordulat mellett, 18'5 m. A gép 923 indikált lóerőt fejthet ki, a rendes erőkifejtés 612 lóerő. A gépek igen nagy gonddal alapozottak. A gőzgép alkalmas gőz-mérséklővel van ellátva, mely lehetővé teszi a javításkor a szivattyúk lassú járását anélkül, hogy a szíjáttételt le kellene szerelni. A szivattyúk egykopoltyúsak ; mindenik 4 szárnynyal. A szárnyak két darabból állnak, melyeket tetszés szerint el lehet különíteni. A szivattyú teste 1'94 m. magas és 2-12 m. széles, a két átmérő szerint. A belső részek a kopás ellen aczélbélést kaptak. A szivattyú megvizsgálására alkalmas ajtók vannak. A szivattyú kenése nem olajjal, hanem vízzel történik. Az anyag kiszívása az uszályhajókból mozgatható csővel történik; e cső 0-45 m. átmérőjű s szája ellapított úgy, hogy két mérete 0-19 és 0-885 m. A mozgatható szívócső darúszerkezetre van felfüggesztve és hidraulikus zárással kapcsolkozik a szívószerkezet fix részéhez. A csőszáj előtt rácsozat tartja vissza a durvább anyagokat. A nyomócső a géphajó másik oldalán szintén darúszerkezethez kapcsolkozik. A vezeték fix részéhez való összeköttetést s a vízszín ingadozásából eredő játékot egy sereg felfüggesztett csődarab teszi lehetővé, melyek mozgatható illeszkedésűek. A vízszivattyúk, melyek az anyag fölhígítását végzik, az anyagszívók mellé szerelvék és külön Compound-gőzgép hajtja őket. Rendes üzemben ez a gőzgép 85—120 lóerőt fejt ki. A vízszivattyúk egyike kétágú végződésén 8'5 m. nyomással 90—90 1. vizet szállít s ez a lágyabb anyagok fölhígítására elég. De ha az anyag tömött vagy nehezebb homok, akkor a pótszivattyút is működésbe kell hozni, mely 230 1. vizet szállít. Minden anyag- és vízszivattyú gőzgépét közös 4 kazán látja el gőzzel. Ezenkívül egy segédkazán is van. E főgépeken kívül mellékgépek is vannak (villamos világításra, hajótisztogatásra stb.). A gépek és a hajószerkezet összes súlya -746,000 kg. A gépezeti berendezés összes költsége 669.857-63 frkba került. Ebből a hajó 271.000 frk, a főgépezet 348.857-63 frk, a mellékgépek 50.000 frk. A gépezet hatásfoka teljes terheléskor 0'54, rendes terheléskor 0'529. A szénfogyasztás lóerőórán kint 0-714 kg. A gépezet, bár némely nap 4—5000 m

s anyagot is szállított, a sok szünet miatt 1905. és 1906-ban átlag csak 2059 m

s-t szállított naponkint. 1 m

! anyagszállítás ára 0'13 frk. Oly napokon, midőn a szállítás meghaladta a 4000 m

3-t, egy m

s-re 0-08 frk esett. A gépezet javításköltsége m

!-kint 0-05 frkra, a vezetékek fölállítása és fentartása m

s-kint szintén 0-05 frkra tehető. Ha tehát a gép napi 4000 m

3-en felül dolgozik, a m

3-kinti ár 018 frkra rúg. Ehhez hozzászámítva még az annuitási költségeket (20 évet számítva a teljes megújításra) m

8-kint 0-0616 frkot, a teljes költség 0"24 frkot tesz ki. A szállítóképesség megmérése a gépek egyenletes járásakor történt és pedig oly módon, hogy a csővezetéket 294, 786, 1355, 1910, 2136 és 2488.m. távolságokban elmetszették s így a teljes nyomásveszteség különféleségét idézve elő, megmérték, hogy ugyanakkora terheléskor, mekkora a szállított vízmennyiség.