Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)

A talaj fizikai sajátságai

BEVEZETÉS. A talajok fizikai tulajdonságai meghatározásának jelentőségéről. Ma már eléggé bebizonyított dolog, hogy a talaj osztályozására, vagy jóságának megítélésére semmiképen sem elég, ha alkotórészeinek, vagy sajátságainak csak egyikét határozzuk meg. Néhány tulajdonság alapján való osztályozás tökéletlen és egyoldalú. A talaj termőképessége annyi különböző erőnek az eredője, hogy valamely határozott számszerű alakban való megadása csak a jövő óhaja lehet, annyival inkább, mert a talaj megítélése némileg az említett egyoldalúság útján halad. Úgy látszik, a mezőgazdák a kémiai elemzést látják oly kizárólagos módnak, a melylyel a talaj termőképességét értékelni kell. Általános az a vélemény, hogy csak a kémiai elemzés tárja fel a talaj hibáit és csak ez mutatja meg az utat az egész talajszerkezet megjavítására. Ha jelen tárgyalásainkban nem tekintünk számos igen fontos tényezőt, ú. m. a klima- és lejtés-viszonyokat, rétegzést, talajvízállást, és csupán a talaj alkotórészeire irányítjuk figyelmünket, akkor azt találjuk, hogy a kémiai tulajdonságokon kívül vannak oly fizikaiak is, a melyek a termelés szempontjából amazokkal feltétlenül egyenlő jelentőségűek. Sőt a fizikai sajátságokat a talaj megítélésére minden tekintetben alapvetőknek mondhatjuk. A kedvező fizikai alakulás és a kedvező rétegzés teszik lehetővé, hogy a talaj vegyi tartalma érvényesüljön. Ugyanez áll a fizikai sajátságokra is, t. i. az átbocsátóképességre, levegő- és víztartóképességre, a talaj likacsosságára, stb. Azért említem épen ezeket, mert a következőkben kizárólag róluk szólok. A rossz átbocsátóképesség (mind a levegő, mind a víz tekintetében), vagy víztartóképesség és elégtelen likacsosság az oka rendszerint annak, hogy a vegyi tartalom — ha még oly kedvező is — a növény fejlődésének hasznára nem lehet. Belátható tehát, hogy elsősorban a talaj fizikai tulajdonságait — hogy úgy mondjuk alaptulajdonságait — kell megismernünk és helyesen megítélnünk, mielőtt áttérnénk a kémiai megvizsgálásra. Hogy ez eddig nem így történt és még ma sem változott, annak különféle okai vannak. A mezőgazdasági kémia fellendített egyes iparágakat, pl. a műtrágyagyártást. Ezek az iparágak természetesen épen nem hívják föl a figyelmet a foszforsav, káli, stb. hiányán kívül a talaj más — a növény fejlődésére nagy hatású tényezőire.