Vízügyi Közlemények, 1907 (23. füzet)

23. füzet

1. A budapesti hajózható övcsatorna. (II. melléklet.) Budapesten a Duna balpartján létesíthető hajózócsatorna eszméjével már többen foglalkoztak. így 1870. évben Pest város rendezésére készített tervek között az egyik a mai körút helyébe övcsatornát vett fel. Később egy névtelen a Rákospatak mentén a Dunától Rákosfalváig 6430 m. hosszú hajózócsatornát három, egyenkint 4'74 m. lépcsős bögével, 9^8 m. fenékszélességgel, a tápláló víznek a Rákospatakból való beszerzésével tervezett. A költséget igen kevésre, csak 1,761.000 forintban vette fel. Az idötájt Kotzó Pál gépgyáros is foglalkozott hasonló tervvel, ezt azonban a volt közmunka- és közlekedésügyi ministerium illetékes közegei, mint szerintök végbevihetetlent és időszerűtlent visszautasították. Legújabban a vízi utak kérdése előtérbe kerülvén, Kvassay Jenő vízépítészeti igazgató, miniszteri tanácsos utasítására a folyócsatornázó osztály foglalkozott a Rákospatak felhasználásával Kőbányáig s innen le a soroksári Dunaágig lehetséges hajózócsatorna tervezésével. Az osztály különböző körülményeket, különösen pedig a székes-fővárosnak külső kerületén is teljesen átalakult viszonyokat figyelembe véve, kétféle tervmódozatot dolgozott ki. I. Tervmóílozat. Ennél a nyomvonal (trace) kiindul a Rákospatak torkolatánál a Dunából és annak szabályozott medrében halad felfelé a Paskali malom előtti halmokig. Itt az irányvonal elhagyja a Rákos medrét s a Nagy Zuglónak, innen tovább a m. kir. államvasutak két fővonalának keresztezése alatt Kőbányához érkezik. Innen a népliget északi határa közelében a ferenczvárosi teherpályaudvarhoz, innen az Illatos nevü lecsapoló árok mentén a soroksári Dunához halad s itt végződik. A vonal egész hosszasága 13'я kilométer. A felső kiágazásnál a legkisebb Dunavízállás s egyszersmind a legalsó böge vízszin-magassága 97'5 m. A. f. (a Duna leginagasb árvizének magassága 104 m.). A csatorna második bögéjének vízszinmagassága 102

,5, a harmadik bögéé 107'5, a negyediké 109'5 m. ; a legfelső és leghosszabb bögében, mely a soroksári Duna felöl az Üllöi-útig terjed, a vízszin magassága 114's m. A. f. A legmagasb bögétöl tovább a többiek lefelé szállanak s magasságuk 110, 105'ö, 101 m. A. f. A soroksári Duna legkisebb vízállása 96'5 m. (eddigi legmagasb árvize 103 m.) A. f. Ezek szerint a Duna legkisebb vize és a legmagasabb csatornaböge vízszine között az emelkedés 97'5—114'5= — l7-o m., illetőleg a másik oldalon az egész esés 114'5—96-ö = 18 o m. A bögék hosszaságainak és vízszineinek megállapításához irányadó volt, hogy a meglevő hidak átalakítását, a keresztező vasutak pályaszin-emelését kerüljük; továbbá, hogy a földmunka lehetőleg kevés legyen s a számtalan új hidat túlságos magasan s igen drága ellenfalakkal ne kelljen építeni. A csatorna fenékszélességét kétnyomúnak: 18 m.; és oldalait, mivelhogy fix kőburkolattal terveztük, 1 : 1 hajlásuaknak vettük.