Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,87 bítását tervezték és vitték keresztül. Elökikötöt létesítettek, áj bejáró zsilipes kamrát, megnagyobbították a Kaiserhafent s nagy hajók számára javítómedenezét készítettek. Az elökikötö 60 m. széles, nyilt ; egyik partja 350 m., másik 200 in. hosszú. Ez utóbbi part mentén a mélység 8-50 a 0 alatt úgy, hogy itt a vízmélység 7 és 12 közt változik; a Lloyd-gözösök csak a dagály félidejéig tartózkodhatnak a part mellett. A hosszabb part mentén csak 7'5 m. a mélység a 0 alatt. A partfalakat czölöprácsra alapozták. Az új bejáró zsilipes kamra 215 m. hosszú és a zsilip 28 m. széles, a kamra 45 m. A vízmélység 10'56 m. a közönséges dagálynivó alatt. A zsilipet gördülő kapú zárja el. Az új hajójavító 28 m. bejáró szélességű és 226 m. hosszú hajók befogadására alkalmas. Vízmélysége 10 56 m. a közép-dagály színe alatt. A Lloyd-társulat a kikötőben a hajók vontató ellenállásának mérésére 6 m. széles» 164 m. hosszú, 3"2 m. mély kísérleti medenczét tart fenn, melyben paraffinból készült hajómintákkal kísérleteznek. Az összes kikötöberendezések 51,250.000 frankba kerültek. l£01-ben 1715 hajó kötött ki Bremerhavenben, összesen 1,666,548 t. tartalommal. 2. Hamburg kikötője és a tengermelléki Elba. De Joly jelentése. Hamburg kikötőjére az Annales 1891. évi kötete, a szárazföldi Elbára az 1901. évi kötele tartalmaz közléseket. Itt a kikötő-munkálatok közül csak az újabb létesítmények vannak meg s az Elbáról csak a tengermelléki szakasz. Az Elba az Északi tenger Német öblébe szakad. A torkolat előtt hosszú sorban a német Frise húzódik számos szigetével. A Frise a tengertől szétszaggatott parti szigetöv, mely mögött a tengerpart iszaprakományai (wattén) vannak. Az Elba torkolata is ez iszaprakományba nyílik. A tengerpart mindenütt lapos; csak Helgoland szigete mered ki vörös agyagfalával 60 m.-re a tenger fölé, az Elba torkolata előtt, a Német-öböl közepén. E sziget uralkodik a Yade torkolatán, hol Wilhelmshaven katonai kikötő van, a Weser torkolatán, hol Bremerhaven, Geestemünde és Bréma a kikötök, az Elba torkolatán, hol Cuxhaven, Altona, Hamburg, Harburg és a Vilmos-csatorna torkolata vannak. így tehát hadászati és tengerforgalmi jelentősége igen nagy. A sziget háromszögletű ; leghoszszabb oldala is csak 1600 m. s legnagyobb szélessége 570 m. Keletre 1200 m. távolságban van a Dünehomoksziget, melyet 1717-ig keskeny földszoros kötött össze Helgolanddal. Számos homokzátony mutatja, hogy a sziget régebben jóval nagyobb terjedelmű volt, de a tenger folyton mossa partjait, bár hullámtörökkel védik őket. A Düne-sziget megvédésére több mint 2 millió frkot költöttek Franzius tervei szerint. Újabban a föszigetet partfallal szándékoznak körülvenni. Ezenkívül Franzius tervei szerint óriási költségelőirányzattal menedék-kikötöt akarnak itt létesíteni, melynek partfalai körülölelnék a két szigetet és teljes védelmet adnának nekik. A szigeten a németek 1892-ben villamos világítású világítótornyot létesítettek. Az Elba torkolatának balpartján a szélső, kiszögelő pontot Cuxhaven kikötője foglalja el. Cuxhavennel szemben a Holstein-polder van ; közöttük a folyó nagyvízkor 10 mérföld szélességű (l teng. mérföld 1852 m.). A folyó folyása még 15 mérfölddel alább is föltalálható a két oldali iszapos homokzátonyok közt. E zátonyok ágakra osztják a torkolati folyást ; közöttük a főág a déli, mely Cuxhavennek tart. Aztán átcsap a holsteini (jobb) partra a Vilmos-csatorna torkolatához. Közép kisvízkor Cuxhavenig 9 т., innen Brunsbüttelig 7-5 m. a vízmélység. A cuxhaveni kikötööböl 12—14 т. mély s maga a kikötő medencze is a legnagyobb tengerjáró hajókra alkalmas. A brunsbütteli kikötööböl 10 m. mély, de csak a Vilmos-csatornán átmenő hajók keresik föl. Brunsbüttel fölött az Elba nagy kanyarulatot tesz s iránya további útjában DDK.-ivé válik. Glückstadt fölött a vezető-ér a balpartra hajlik, számos ágba oszolva,