Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,84 így hát a forgalom nagysága mindkét irányban arányos a menetsebességgel, föltéve, hogy az N és N' számok állandók, vagyis a hajók, vagy hajóvonatok, egyenlő távolságban következnek; míg ha a hajók távolsága egyenlő időközii marad, akkor a forgalom állandó, bármekkora legyen is a hajók sebessége. A csatorna forgalmának lehető maximuma a szük helyeken való veszteglés tartamától függ. Ha pl. valamely helyen 40 m. a bukás, akkor ezt 5 zsilipen, vagy hajóemelön, vagy hajósiklón lehet megosztani. Zsilipek esetén 60 perez, hajóemelön 42 perez, hajósiklón 26 perez a kezelés ideje. A szerzők részletesen kimutatják az egyes és kettős sorú lépcsős zsilipek hatását a forgalom nagyságára, valamint a hajóemelök, síklók, továbbá a hosszú és rövid tunnelek és csatornahidak befolyását aszerint, amint ez utóbbiakban egyenkint vagy vonatokba kapcsolva közlekednek a hajók. 3. Csatlakozó állomások vasút és viziút között. (Des gares de raccordement entre chemins de fer et voies navigables sur les canaux de Roanne à Digoin, latéral à la Loire et du Nivernais.) írta: Mazoyer. Az 1092. évi düsseldorfi nemzetközi hajózó kongresszus kiemelte a fontosságát a németországi csatlakozó hajózó és vasúti állomásoknak. Francziaországban is vannak ily csatlakozó állomások. Azon 453 km.-nyi víziútszakaszon, mely Mazoyer felügyelete alatt áll, 5 ilyen állomás van : Roanne, Gimouille, St.-Satur, Dompierre-sur-Besbre és Chitry les-Mines ; tehát 90 km. csatornára egy csatlakozó állomás jut. Legfontosabb közülök Roanne, mely legdélibb és végső pontja a Loire-menti hajóútnak. Ez a kikötő 800 m. hosszú és 80 m. széles medencze, körülvéve rakodó partokkal, csatlakozva a páris—lyoni vasúthoz szárnyvonal segítségével. Mazoyer részletesen leírja a roanne-i kikötőt a csatkakozó vasútvonallal együtt, a forgalmat, az átrakodás forgalmát s a díjakat, valamint a berendezések költségét. Hasonló módon tárgyalja a Gimouille, Saint-Satur, Dompierre-sur-Besbre és Chitry-les-Mines kikötőket is. 4. Szemle. (Chronique.) Mekánikai vontatás a Nivernais-csatorna osztóbögéjében. írta : Mazoyer. Mazoyer az Annales 1902. évfolyamában ismertette a Nivernais-csatorna osztóbögéjében berendezett vontatást sülyesztett láncz és petroleummótor segítségével. A Nivernais-csatorna itt egy hajó részére szükül össze s a csatorna két végén egymástól 4-500 m.-re eső Poujats és Port-Brûlé medenczék közt naponként 2 hajóvonat közlekedik mindkét irányban. Most Mazoyer a költségekről számol be. Hajóvonatonkint a költség 5 frk 24 е., tonnánkint 0'085 frk, tonnakilométerenkint 0'022 frk, a petroleumköltség tonnakilométerenkint 0'017 frk. A bevétel hajóvonatonkint csak 3-l frk lévén, minden vonat átszállítása 2-14 frk túlkiadással jár. Mazoyer közli végül a közlekedésre vonatkozó szabályokat. 5. Könyvismertetés. (Bibliographie.) Az öntözés az Ibériai félszigeten és Észak-Afrikában. írta: Jean Brunhes, imerteti: Bené Tavemier. A könyv a spanyol, algir-tuniszi és egyiptomi öntözésekről szól.