Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,80 2. Oly országokban, hol elfogadták már, hogy a hajózó út vámjának a fenntartás és amortizáczió költségét fedeznie kell, szem előtt kell tartani a vám nagyságának megállapításakor a hajózó út indirekt hasznát, mely a közgazdasági életben nyilvánul. 3. Hogy vájjon állítsunk-e a fenntartás és amortizáczió érdekében hajózó vámot, ez a körülményektől, a hajózó út hosszától, fontosságától, a forgalom nagyságától, a vasútak versenyétől stb. függ. Néha igenis helye van ennek a vámnak. De a hajózó út befektetésének költségéből le kell ütni azokat a költségeket, melyek a földmívelés, talajcsövezés, öntözés stb. érdekében történtek s melyekből a hajózásra haszon nem háramlik. 4. A kőszén és koksz értékének csökkenése a hajón való szállítással. George Lefebvre. A szénnek a vízi úton való szállításakor részint mekánikai, részint kémiai okokból értékcsökkenése van. A szén fölaprózódik a kezeléskor és kémiai átváltozáson megy át. Ez értékcsökkenés néha igen jelentékeny, 10—25% is lehet, rendesen 4—5—8°/

0. A kongresszus a szénszállításhoz a jelenlegi hajózó berendezéseket nem tartja elégségeseknek és mind a szénkezelés, mind a szállítás megjavítását óhajtandónak tartja. 5. A fa- és fém-zsilipkupúk fölállításának és fenntartásának költsége. De Joly beszámolója. A benyújtott értekezések mind csak tengeri kapúkra vonatkoznak. Brandt és Hotopp jelentése a német partok zsilipkapúit hasonlítja össze és von belőlük következtetést. A fakapúk m

2-ének költsége 200—250 frk, a vaskapúké 225—595 frk közt változik, bár kivételesen drágábbak is vannak. Ha az átlagárat a fakapúra 200, a vaskapúra 250 frkra veszszük, akkor az első befektetés költsége 1 : f'25 arányban áll. A fakapú mintegy 25, a vaskapú mintegy 40 évig tart átlag, így tehát, ha a kezelés költségét nem tekintjük, mely a befektetés 0-5—l-0°/

0-a, akkor a két kapú amortizácziós költsége körülbelül egyenlőnek vehető. De a vaskapú könnyebben helyezhető el, pontosabban állítható elő s gyorsabban és könynyebben kezelhető. Mikor a szélesség a 13 m.-t, a nyomás a 9 m.-t meghaladja, csak fémkapú alkalmazandó, a megadott határon alul költségösszehasonlításnak lehet helye; de a fémkapú általában elönyösebb. Hunter a Manchester-csatornán alkalmazott green heart (zöld belü fa) nevü keményfából készült kapúkat hasonlítja össze az aczélkapúkkal. A green heart fából készült kapúk m

2-re 625 frk-ba, az aczélkapuké 454 frk-ba kerül. De a green heart-kapúk tartóssága szinte végtelen, míg az aczélkapúk 30 év alatt tönkre mennek. A fafúró molluscák nem bántják. Ezért ö a green heart fa alkalmazását ajánlja. Squire szerint a green heart fa sem megtámadhatatlan, ezt is kikezdik a fúró rákok. Előnyt ad az aczél-, illetőleg vaskapúknak, melyeket fekete mázzal kell a rozsdásodás ellen védeni. Pierrot és Melotte a Kattendyk-zsilip (Antwerpen) kapúiról szerzett tapasztalatokról számolnak be ; e kapúkat fából, majd vasból s ismét fából készítették ; azonban nem nyilatkoznak a kétféle szerkezet elsőbbségéről. Nelemans a hollandiai csatornákon tett tapasztalatok szerint így állapítja meg a kapúanyagok elsőbbségét: 1. Az első berendezés költsége szempontjából kreozotált fenyő, tölgy, vas, green heart. 2. A fenntartás költsége szempontjából : kreozotált fenyő, vas, tölgyfa. 3. Tartósság szempontjából : tölgy, kreozotált fenyő, vas. Azonban 18 m.-en felüli szélességkor és nagy esésnél a fa használata nem ajánlató«. De Joly az összes nevezetesebb franczia zsilipkapúkról átnézetes ismertetést ad.