Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,70 A Pregel Intersburgtól lefelé hajózható. Wehlanig (felső Pregei) a hajózás kisebb jelentőségű ; Wehlantól Königsbergig (alsó Pregel) élénk a forgalom. Tapiantól kezdve csatorna ágazik ki a Niemen (Memel) felé. A felső Pregelen 24-5 m.-re szorították össze a medret s itt kotrással 0-8 m. mélységet tudnak fenntartani. Az alsó Pregelen P5 m. mélységet terveztek a medernek 47—50 m.-re való összeszorításával és kotrással, de a czélt nem tudták egészen elérni. A Pregelen közlekedő legnagyobb hajók 200 t.-ásak. Königsberg kikötője nagy tengermelléki tó (frisches Haff) által közlekedik a tengerrel. Ebbe a Halfba 33 km. hosszú csatornát mélyítettek 15 milliónyi költséggel. E csatorna 6'5 m. mély és 30 m. fenékszélességü (1. az Annales 1901. évi I. évnegyedi füzetét). A Pregelt a Niemennel a Friedrichsgraben- és a Seckenburg-csatornák kötik össze. A Niemen vagy Memel Poroszországban 112 km. hosszúságban folyik. Schauzenkrugnál két ágra szakad: a Gilgere és a Russra. Az előbbi a Seckenburg-csatornát veszi föl, az utóbbi a deltát alkotja. Főként sarkantyúkat létesítettek a meder összeszorítására. 170—185 m.-re vették a kisvízi mederszélességet, hogy az 140 m. mélységet elérjék. A Gilgét 45 méterre, a Russt 185 m.-re szorították össze, de itt nem tudták az 14 m. mélységet elérni. Összefoglalás. A hajóút forgalma 1875-töl 1900-ig 297°/

0-kal növekedett. A forgalom nagyságáról Németország 7 nagy folyójára vonatkozóan a következő összeállítás ad képet: Teljes forgalom Emelkedés Kilométerenkénti forgalom 1875 ben 1900-ban 1875-ben 190'0-ban millió tonnakilométer °/

0 tonnákban Rajna 882 5292 500 1,560.000 9,285.000 Weser.. ... 29 128 341 80.000 350.000 Elba 435 2605 499 720.000 4,195.000 Odera.. 154 1042 577 240.000 1,603.000 Visztula 157 159 1 640.000 666.000 Niemen 82 88 7 450.000 546.000 Duna ... 24 34 42 60.000 89.0b0 Maga a hajóút hossza 1875-töl 1900-ig változatlanúl 10.000 km. Ugyanez idő alatt a vasút hossza 26.500 km.-röl 49.600 km.-re emelkedett. A víziutak összes forgalma ez idő alatt 2900 millió tonnakm.-röl 11.500 millió tonnakm.-re, a vasutak forgalma 10.900 millió tonnakm.-röl 36.900 millió tonnakm.-re emelkedett. 1875-ben a szállítás 79%-a, 190J-ban 76%-a bonyolódott le a vasúton. 1875-ben volt 570 gőzhajó 31.000 t. tartatommal és 17.083 vitorlás és vontatott hajó 1,350.000 t. tartalommal; 1900-ban pedig 1953 gőzhajó 104.000 t. tartalommal és 20.611 vontatott hajó 3,270.000 t. tartalommal. Tervele a jiivüre. A víziutak és öntöző-csatornák dolgában újabban a következő tervek merültek föl: 1. A Rajnától a Weserig és Elbáig vezető csatorna (Mitelland-Kanal). Költség 327 millió frk.