Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

67 náztak és további 126 km. hosszban ugyancsak az Ems folyó medrében, melyet szabályozással tettek hajózhatóvá s végül 11'4 km. hosszúságban újra mint oldalcsatorna létesült az Ems torkolatánál. Dortmundtól a tengerig 59'85 m. a vízszínkülönbség, mely 16 zsilipen és egy hajóemelön oszlik meg. A csatorna 2 5 m. mélységű, 18 m. fenékszélességgel. (A részletekre lásd az Annales 1901. évi első évnegyedi füzetét.) A munkálatok 1892-ben kezdődtek, 1899-ben végződtek és 99 millióba kerültek. 1901-ben a csatorna forgalma 680.000 t. volt. 600 t.-ás hajók közlekednek rajta, de a hajók biróssága 900 t.-ig fokozható. A hajózó-szünet évenkint 45 napig tart. A csatorna évi fenntartása 880.000 frk. A Weser és Fulda. (L. az Annales 1901. évi 1. évnegyedi füzetét.) A Werra és Fulda Mündennél egyesül és Weser nevet kap. Egyedül a Fuldának van jelentősége a hajózás szempontjából. Mindaddig, míg a Fuldát nem csatornázták, alig volt hajózás rajta. A Fuldát Cassel és Münden közt 27'6 km. hosszúságban 4 milió költséggel csatornázták 1893-tól 1897-ig; e hajóút fenntartása 73.000 frk évenkint. 7 böge van tüsgátakkal elkülönítve, a kamrák 60 m. hosszúak, 8-6 m. szélesek, küszöbük Г5 m.-re van a vízszín alatt. A medret kotorták 15 m. mélyre 20—25 m. szélességben. Casselben 177 ár kiterjedésű menedékkikötö épült. 1901-ben a Fuldán a hajóforgalom 53.000 t. volt. A Wesert Münden és Bréma közt sarkantyúkkal és hosszanti töltésekkel szabályozták, összeszorítván a medret Mündentöl az Eyter-ig, 42-töl 112 m.-ig terjedő fokozatos szélességre s az utóbbi szélességet lejebb is megtartották. Kotrással mélyítették a feneket, hogy elérjék Münden és Karlshafen közt a 0-8, Karlshafen és Münden közt 1'0, Münden és Bréma közt 1*25 m. mélységet. Valószínű, hogy a Wesert is csatornázni fogják. A hajózó idő lOVa—H hónap évenkint. A közlekedő hajók 120—150 tonnásak. 1901-ben a forgalom 322.000 t. volt. 1875-től kezdve 9,195.000 frkot fektettek be a Weserbe és Fuldába. A fenntartás 1901-ben 590.000 frkra rúgott. Az Elba. Melniktöl (Csehország), hol a Moldvát veszi magába, hajózható. Az Elba Szászországot 119 km., Poroszországot 609 km. hosszúságban szeli át, melyből csak 473 a tulajdonképeni folyó, a többi a tengermelléki szakasz s inkább tengeröböl. A szabályozás czélja az volt, hogy párhuzamos müvek és sarkantyúk segélyével a medret összeszorítva 0'94 m.-es mélységet állítsanak elö a legkisebb víz színe alatt. De még nem érték el a czélt. A hajózás időszaka 316 nap évenkint, melyből félideig Г5 m. járatú hajók közlekedhetnek rajta, de 97 napon át 1'2 alá száll a mélység. 1900 ban a nagy hajók 79 m. hosszúak, 12'3 m. szélesek, 1-85 m. bemerülésüek és 1000 t. ürfogatúak voltak. A forgalom Hamburg és a folyami Elba közt 1900-ban 5,401.000 t.-ra emelkedett. 1877-től 1900-ig 21 milliót fektettek a szabályozásba, kikötőkbe, kotró- és jégtörő hajókba. Az évi fenntartás 1,600.000 frk. A Saale, az Elba mellékfolyója, Budolstadttól Halleig csak 180 t.-ás, Haliétól az Elbáig nagyobb, egész 400 t.-ás hajókkal hajózható. Ez alsó szakasza 106 km. hosszú. Hallenél a víztömeg 12 és 1200 m

3 közt változik, középvízkor 100 m

31 hoz a folyó. A hajózó szünet évenkint 50 nap. A fagy kevésbbé bántja a folyót, mert erös sótartalmú. A Haliétól lefelé az Elbáig 25-4 m. az esés, mely fixgátakkal 5*