Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

45 Ekkor megszélesítették az alapot s egy külső müköblokkokból készült hullámtörőt létesítettek a falazattal párvonalasan, melyet szintén megerősítettek. E hullámtörő 1902-ben lett teljesen készen. Költsége 28,883.000 pezeta (24,069.000 frk), 1 m.-re 20.000 pezeta. A másik hullámtörő nem ily nagy méretű, s csak 8,116.764 pezetába (6,763.970 frk) került. A kikötő forgalma 1896/7-ben 5,792.804 t.-ra rúgott, melyből 4,954.490 t. a kivitel, 838.314 t. a behozatal. 10. Zeebruge kikötője. Nyssens Hart és Van Qansberghe jelentése. Zeebruge kikötőjét ivben hajlott hullámtörő és moló alkotja. Az ív közel merőlegesen indúl ki a partból s aztán párhuzamossá válik vele. Külső vége 950 m.-nyire van a parttól. A védett terület 100 ha nagyságú. A hullámtörönek 3 része van: 1. az első rész 232 m. hosszú, tömött, ívben hajlott s az apályzátonyt védi ; 2. a második rész nem tömött, hanem nyílásos, 5—5 m.-re fémpalánkfalakat vertek le, melyek hidat hordanak; e rész 400 m. hosszú; 3. a harmadik rész 1605 m. hosszú tömött; 1271'4m. hosszúságban 74 m. széles kikötő mólóval van kapcsolatban, mely mögött 300 m. szélességben 8 m.-es vízmélység található. A hullámtörő mólós része két párhuzamos fal, melynek közét földdel töltik ki ; az így támadt 74 m. széles rakodóparton árútárak, darúk, emelők stb. lesznek. A fal alapját nagy, 3000 t.-ás betonblokkok alkotják, melyek hossza 25—50 m., szélességük 7'50 m., magasságuk a fenékmélység szerint változó s 10—12 m.-t is elér oly módon, hogy felső élük 1 m.-re az apálynivó fölé ér. Ez alapra 6 m. magas, 5 m. széles folytonos falazat jön 55 t.-ás blokkokból. Fölötte 4"8 m. magas, 3 m. széles falazat van betonból s erre jön az 1*2 m. magas és 1*2 m. széles parapetfal. A hullámtörő legkülső 340 m. hosszú része mögött nincs rakodópart s ez sokkal erösebb méretekkel épül. Az alap blokkjai 9 m. szélesek, 8-75 magasak és 200) m

3 örfogatúak 4500 t. súlylyal. Reá jön majd a szintén szélesebb falazat, míg a móló belső fala hasonló szerkezettel kisebb méretekben épül. A nagy betonblokkok vasvázzal ellátottak ; e nagy hengerelt és szögecselt vasból álló ládákat aztár betonnal töltik ki. Úszó helyzetben viszik őket a kellő helyre. Ha a tengerfenék a blokk helyén nem vízszintes, az egyenetlenségeket elébb kövekkel töltik ki. A 116 vasláda 80.000 m

8 betont tartalmaz és 4700 t. vasat. A kikötőbe torkollik a Bruges-csatorna. 11. Vita a bilbaói és zeebrugei hullámtörök fölött. A föntebb ismertetett két hullámtörő készítésmódja fölött élénk vita fejlődött. Voltak, a kik ellene nyilatkoztak a köhányásra való hullámtörö-építésnek, a mennyiben a köhányást a viharos tenger kikezdi. A tapasztalatok azt mutatták, hogy még 8 m., söt 40 m. mélységben is erős hatása van a hullámoknak. Ezért a bilbaói hullámtörő veszedelemnek lehet kitéve. A zeebrugei hullámtörő elé czélszerü köhányást tenni, mert a hullámzás kimoshatja a feneket s akkor a blokkok, bármily nagy méretük legyen is, utána zuhannak. Főként veszedelmes, ha a tengerfenéknek esése van. Említették, hogy a parapetfalat czélszerü elhagyni, hogy a nagy hullámok keresztül járhassanak a falon. Fődolog a legerősebb szelek és hullámok járását kitanulmányozni, mielőtt a hullámtörőt megkészítenök. 12. Skóczia partjainak világítása és jelzése, az újabb időben. Stevenson jelentése. 1875-ben 60 világító torony, 98 lábbogó, 49 hordós jelző és 2 sípjelzö szol-