Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

36 Berges 30 évvel ezelőtt egy kis papir- és papiranyaggyárat létesített ; ma a lanceyi telep 12 turbinával és 4—5000 lóerővel dolgozik s 3500 tonna papíranyagot, 4000 t. cellulózét, 10.000 t. papirt készít. Ezenkívül 4 dinamó egyfázisú váltakozó áramot fejleszt 10.000 volt-feszültséggel. Ez energiát 15 km. sugárban világításra használják. Továbbá a grenoble—chapareillani vasút részére is ad 250 lóerönyi energiát Berges 100 frkkal lóerö-évenkint. A vasútvonal 43 km. A világítás czéljaira 10 gyertyás lámpa 25 frkot fizet évenkint és 5 lámpa (35 gyertya erősségű) 55 frkot. Vagyis gyertyaévenkint 16 frk a költség. 8. A Eomanche-völgyi vízi müvek. A Romanche folyó mentén ezideig 6 vizi mü van, összesen 30—40.000 lóerővel. Ez a völgy a franczia Alpokban a legjobban kihasznált. Néhány évvel ezelőtt néptelen, puszta vidék volt; ma már nagy és virágzó iparvállalatok középpontja. Leginkább elektrokémiai telepek vannak, de papírgyárak is létesültek. Legnevezetesebb köztük a livet-i vizi mü. A livet-i vizi mü a Romanche-on 60 m. esést használ ki, két kilométeres hosszú tunnel segítségével, A vízkivétel keresztgát, oldalbukóval, mely csak a víz kevésbbé zavaros fölső részét engedi a csatornába. Az oldalbukó teteje 0'6 m.-rel alacsonyabb, mint a keresztgáté. Az oldalbakó mellett fenékzsilip van a hordalék kibocsátására. Az úszó anyagokat ferde rács tartja vissza a csatornától. A csatorna kezdeténél egy kis ülepedő medencze is van. A 2000 m. hosszú csatornát a sziklába vágták; az egész vezeték betonburkolatú. A vízkamra fogadja magába a csatornahozta vizet. Két része van. Az egyik az ülepítésre szolgál, fenékzsilipekkel és ferde rácsozattul. A második részből ágazik ki a 2'5 m. átmérőjű, föld alá helyezett, függélyes, 5—15 mm. vastag aczéllemezekböl készült nyomott vezeték, mely a turbinákhoz viszi a vizet. A vezeték 9—10,000 lóerőt szolgáltat, a turbinák tengelyén mintegy 12m

8—15m

3 vízzel. Jelenleg 5 turbina van egyenkint 1250 lóerővel és kettő 175 lóerővel excitatórikus czélra. De egy második aczélvezeték lefektetésével 25 m

3 vizet lehet elvezetni s az energiát 15,000 lóerőre emelhetik. A telep legnagyobbrészt kalciumkarbitot gvárt. 9. Az avignonet-i telep a Drae-on. A Drac-on körülbelül 100,000 vizi lóerő áll rendelkezésre. Jelenleg építik rajta az első nagy telepet Avignonet-nél, Grenoble-tól 30 km.-re fölebb. Itt a Drac vad sziklaszorulatban folyik 7 m. eséssel km.-kint. Kisvízkor 20 m

3-t szállít (kivételesen 17—18 m

3-t), középvízkor 35 m

s-t, árvízkor 1200 m

3-t. Árvizei tavaszkor a hóolvadással kapcsolatban és ősszel az őszi esőzéssel kapcsolatban állanak elő, mikor óriási köveket görget. Hosszas tanulmányozás után a vizierö kihasználása czéljából 20 m magas gátat építettek' és a balparton vízvezetö tunnelt. A gát betonból készült, faragott kőburkolattal. Koronája 4'75, alapja 24 m. széles. Árvízkor mint bukógát szerepel. A gát alatt a kövezett fenek kettős görbületet mutat a kimosó erő csökkentése czéljából. A gát balodalán fenékzsilip van a kavicsok kibocsátására. A tunnel 840 m. hosszú, 39 m

3 emésztésű, patkóalakú, czementbevonattal. A tunnel belsejében 85 m. hosszú túlfolyóbukó van. A bukás a tunnel végén 235 m., árvízkor 18*5 m. Az energia 4000—7500 lóerő közt változik. Mivel a Drac-szoros kocsival megközelíthetetlen volt, elsősorban is drótkötélpályát létesítettek a legközelebbi vasútállomástól a munkahelyig. Létesítettek előbb egy kis 100 lóerejü vízmüvet a Motte-palakon a munkálatok czéljaira. A gát megépítése czéljából a jobboldalon 80 m. hosszú tunnelt készítettek, melybe ideiglenes gáttal szorították be a vizet, mialatt a gátat szárazban megönthették és elkészíthették.