Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

21 Л száUitás kérdése; az 1899. évi tengeri hajózás (Revue politique et parlamentaire, 1901). A tengeri kereskedelem segélyezése (U. o.). A nagy kereskedelmi hajók jelenlegi és jövőben való mérete (U. o.). Számító lécz a vízfolyás föltételeinek meghatározására csővezetékekben és csatornákban (Österr. Monatschrift für den öff. Baudienst, 1901). Palánkfal fegyverzetes •betonból (Centralblatt der Bauverwaltung, 1900). Ujabb hajóúti tervek Poroszországban {U. o., 1901). A csatornák kihasználásához szükséges vízmennyiség (Zeitschrift des Österr. Ingenieur- und Architekten-Vereines, 1901). Norddeich kikötője (Ceniralblatt der Bauverwaltung, 1900). Bremerhaven kikötőjének megnagyobbítása (Zeitschrift für Arch.- und Ing.-wesen, 1900). Szerajevo csatornázása (Centralblatt der Bauverwaltung, 1901). Czementmalter alkalmazása Egyiptomban, vízalatti falazatokhoz (Indian Engineering, 1900 és 1901). Bates-kotró alkalmazása Rockhampton kikötőjében (Engineering, 1901). A tengervíz hatása a folyók hordalékára és a delta-létesülés (Minutes of Proceedings of the Institution ot Civil-Engineers, CXLII. köt.). A Brisban vezérere szikláinak eltávolítása Lytton-nál (U. о., CXLII. köt.). A North German Lloyd új kikötőhelyei Hobokenban (Engineering News, 1901). A portsmouthi hajójavító •(Engineering Record, 1801). Kotró a new-yorki 12'2 m.-es új hajóút részére (Scientific American, 1901). Romokszürők Nyackban (American Society of Civil-Engineers, 1900). Havanna közmunkái (Engineering News, 1901). Lower-Boxborough-féle szűrők Füadelfiában (Engineering Record, 1900). MÁSODIK ÉVNEGYED. -8. A kereskedelmi tengerészet hajóinak és kezelésének átalakulása és a kereskedelmi tengeri kikötők munkálataiban követendő elvek. ({Transformation du matériel et des procédés de la marine marchande et conditions à réaliser dans la construction des ouvrages maritimes des ports de commerce.) « írta : Vétillart. Szerző ezt a jelentést az 1900. évi párisi VIII-ik hajózó kongresszusra ikészítette. A XIX. század elején, 1807-ben, midőn az első gőzhajó New-York és Albany •között az utat megtette, Havre kereskedelmi kikötőjének bejárata, a Barre-zsilip, abban az időben készült. Fönt 13 64, lent ll'69m. volt a zsilip bejárója; a küszöb -5 m.-re volt a kis és 6'7 m.-re a közönséges nagy dagály alatt. A XIX. század végén új zsilipet építettek Havre kereskedelmi kikötőjéhez 30 m. széles bejáróval, 240 m. hosszú kamrával, 9-65 m. vízmélységgel a kis dagály alatt. E két zsilip •élénken megmutatja, hogy egy század alatt mily óriási növekedése van a kereskedelmi hajók méreteinek. A gőzhajózás fejlődésével egészen átalakúlt a kereskedelmi tengerészet s a kikötői munkálatoknak is ennek következtében egész különleges föltételei lettek. 1. Ha - a tengervíz fajsúlya tonnákban, l a hajó hossza az úszás síkjának •szélén vont merőlegesek közt, b a legnagyobb keresztmetszet szélessége, h a bemerülés középmélysége és к a hajóalak koefficiense, vagyis az a viszony, melyben -a hajó héja a körüle írható épnégyszögü prizmához van, akkor a kiszorított víz P •súlya tonnákban : P = ti: k.l. b. h.