Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,147 Először arra gondoltak, hogy a Saint-Simon okozta nyílást faterítékkel befö­dik, a vizet kiszivattyúzzák s a hajót úszó helyzetben kiemelik. De nemsokára a hajó kettétörése után (mit a két árbocznak egymáshoz ferde állása nyilvánvalóvá tett) fölhagytak a gondolattal. A tél elmultán a jobb idő beálltával első dolog volt a hajórakomány kiszál­lítása, nemcsak a szén értéke miatt, hanem a roncsok könnyebb eltávolítása miatt is. Erre a czélra egy kis darús vedres kotrót használtak, melyet alkalmas módon a hajó fölé állitottak. A szén egy része természetesen a Szajnába ömlött ki a hajó oldalnyílásán, más része a hajóban maradt oly helyen, hová a kotró nem férhelett hozzá és csak 774'46 t.-át emeltek ki, vagyis a hajóteher 61°/ 0-át. A szénkotrás ára 4291-03 frkba került, vagyis tonnánkint 556 frkba. A hajó roncsainak eltávolítása dinamit-robbantással történt. A hajót szele­tekre osztották dinamittal oly módon, hogy a leváló szeletek elég nagyok, könnyen megtalálhatók legyenek, mert apró darabok eltávolítása, fölkutatása nehéz lett volna. A szeletezés rendszeresen történt s mielőtt egy szeletet teljesen el nem távo­lítottak a vízből, nem kezdtek hozzá a szomszédos szelet elrobbantásához. A mun­kálathoz két búvárt használtak. A leváló darabokat úszó pontonra szerelt darúval emelték ki. A fenékben, mélyen elsülyedve, csak a hajófenék roncsai maradtak. A munka befejezése után pontos szondázás mutatta, hogy az elért eredmény tökéletes volt s a hajózó akadály megszűnt. A hajótest kiemelése 34,638.65 frkba került. Az összes kiadás a hajóút szabaddá tételére 39,129.68 frkot tesz ki, melyből még levonandó a szén és hajóroncs eladásából begyült 5470 frk úgy, hogy az egész költség 33,659.54 frakra rúg. 19. A calais-i kikötőben 18í)6-tól 1903-ig- végzett kotrás. (Note sur les dragages effectués au port de Calais de 1896 à 1903.) Irta: Bodin. Calais kikötője az Aa-tól balra lapos homokparton terül el. Az Aa balpartja Wattan és Calais közt alacsonyabb, mint a dagály színe és esik Calais felé úgy, hogy az édesvíz apálykor a kikötő zsilipjein át folyik. Az ily módon Calais kikötő­jébe érkező lecsapoló vizek mintegy 20,000.000—30,000.000 m 8-re tehetők évenkint. A kikötő vezető erének mélysége mintegy 4 m. az alacsony tengernivó alatt, a hullámtörökön túl növekszik a mélység 10 m.-ig s itt van a Calais kikötő-öble. Az árapály legnagyobb kilengése 7-2 m. Az Aa-ból jövő lecsapoló vizek iszapjukat mind az elökikötöben rakják le ; ez iszap évi mennyisége 70.000m 8. A tengeri áram­latok, hullámzás és szélhozta homokos üledék a kikötööbölben és a bejáró vezetö­erében, csekély részben az elökikötöben telepszik le. Ezt az üledéket évi 2—300.000 m 8-re becsülhetjük. A kikötő kotrásával azt akarták elérni, hogy a 3-2 m. gázlású személy­szállító postahajók, melyek Calais és Dower közt közlekednek, minden időben kellő vízmélységet találjanak. A kikötööbölt legnagyobb részében 5 m., szélein 4 m. О alatti mélységet akartak előidézni, ezenkívül nyugat-keleti irányban a hullám­töröktől 150 m.-re biztosító árkokat létesítettek, melyek a vihar és szélhozta homok fölfogására szolgálnak. A bejáró vezetöerében 4 m., az elökikötöben 3'5 m. 10*

Next

/
Thumbnails
Contents