Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,144 A csatornai vontatásra több kísérletet tettek sülyesztett láncz, szabad kábel, a vontató úton közlekedő lokomotív segítségével, de nem jutottak megállapodásra és ezért szabadvontatást rendeztek be ló és vontató gőzös számára. A csatornán még régi 100—200 t.-nás hajók is közlekednek, melyeket kézzel vagy lóval vontatnak, de újabban nagy 65—67 m. hosszú, 8'2 m. széles, 2 m. bemerülésü vashajókat is készítenek, négyszögletű alsó részükön kétoldalt lekerekített, elöl és hátul kanál alakú testtel. De e típus nem felelt meg minden tekintetben s ezért újabban elöl és hátul bordában végződő hajókat is készítettek. Az ily hajók 950 t. terhelésüek és 1900 végén már 30 ily hajó közlekedett a csatornán. Vannak 200 lóerejü szállító és 25 —200 lóerejü vontató gőzösök is. l-75 m. bemerüléssel a megengedett vontatósebesség 5 km. óránkint; 2 m. bemerüléssel 4 km. E megszabás Raaclc mérnöknek a vontatásra tett kísérletei a'apján történt a vontató erö kellő kihasználására tekintettel. A forgalom a csatornán még nem nagy, 190 i-ban 740,000 t. volt. De Emden kikötöjenek megnagyobbításával a forgalom is növekedni fog, ha a német kikötö Antwerpennel, Rotterdammal és Amsterdammal a versenyt fölveszi. 15. Az algák és kóruemző baktériumok elpusztítása, vagy szaporodásuk meggátlása az ivóvízben. (Sur un moyen de détruire les algues et certaines bactéries pathogènes ou d'en empêcher la pullulation dans les eaux potables.) írta: Imbeaux dr. Ez az értekezés az Egyesült-Államok földmívelésügyi kormányának egyik jelentéséből készült. » A mikroorganizmusok elszaporodása a vízvezetéki vízben, vagy a homokszürökön nagy bajokat okozhat. Az ily fertőzött víz kellemetlen ízü és szagú ; az aUóbb lények eldughatják a vezetékeket; nagyban befolyásolják a szűrök víznyelő képességét, megváltoztatván nagyban a homok fölött levő hártyát. Ezért a víz mikroszkopos vizsgálata nagyon fontos és a fizikai, kémiai és bakteriológiai vizsgálaton kívül biologiai vizsgálat alá is kell venni a vizet. A tavakban, mesterséges víztartókban, szürömedenczékben gyakran hirtelen, bizonyos hőmérsékleti hatások alatt, tápláló közegben a káros organizmusok miriádjai fejlödnek ki. E kérdés az Egyesült-Államokban nagy fontosságú, hol 189 város tóból, 54 pedig mesterséges iezervoárból nyeri a vizet. Számos város szenvedett itt főként a víz rossz szaga miatt. Az Egyesült-Államok kormánya ezért tanulmány alá vette a dolgot, vizsgálta az organizmusok természetét és kiirtásukat rézszulfát segítségével. A víz büdösségét leggyakrabban az algák, néha a protozoák okozzák. Részben ez élö szervezetek saját szaga, részben elpusztulásuk alkalmával szabaddá váló olajgömböcskék adják a szagot. A legtöbb ily alsó szervezet hal- vagy csukamájolajszagot bocsát ki, némelyik érett ugorkára emlékeztetöt. A szagos olajokból igen kevés elég, hogy észrevegyük. Az elpusztulásuk után pedig legtöbbnyire kénhidrogént fejlesztenek. Ha vájjon a büdösség, sőt e büdös szervezeteknek jelenléte a vízben káros-e az emberre, még nincs teljesen eldöntve. Az algák semmiesetre sem oly kártékonyak, mint a patogén baktériumok, a tífusz-, vagy kolerabacillus. A szervezetek kifejlődésének meggátlására több módot próbáltak. Mivel az