Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,131 A régibb árvizek közül az 1857-ikit Mardigny tanulmányozta s ö adta a vízgyűjtő első leírását az árvizek szempontjából. Az Ardéche és mellékfolyói a Cévennes-ek lejtőiből erednek és egy mészvonulat előtt futnak össze, mely a Rhône és Ardéche vízgyűjtőjét elkülöníti. E mészvonulatot az Ardéche 30 km. hosszú, igen szük szorulatban töri át, mielőtt a Rhóne-ba ömlene. A vízgyűjtő hossza csak 120 km. úgy, hogy az esés az alsó szakaszon Г5 m., föntebb 3—6, majd 10—20, a legfelső szakaszon 40 m. kilométerenkint. A mellékfolyókat szétválasztó gerinczek, valamint az ifrdéche vízválasztó vonala 1200—1500m. magas úgy, hogy a hegyoldalak nagyon meredekek s a magasságuk hirtelen 3—400 m.-re csökken. Az Ardéche kis árvizei évről-évre ismétlődnek tavasz és öszidön, de ezek nem íontosak. A nagy árvizek 10 évben egyszer jelentkeznek s a vallon-i mérczén 10 m.-nél magasabb vízállásokat idéznek elö. Az 1890-iki árvíz 19 m.-re emelkedett Yallon-ban, hol a kisvíz csak 2 5 m. magas. Ez árvizek gyakran néhány óra alatt keletkeznek és elmúlnak. Az esö és az árvíz maximumának a Rhóne-ba érkezése közt gyakran csak 12 órai időköz van. Az esőzések, melyek az árvizeket előidézik, szintén rövid, két napnyi tartamúak s néha 600—ÍOUO mm. magasságra emelkednek. De az árvízmagasság kialakulására az esöperiodus amaz l

1/*—2 órás felhőszakadásai folynak be, melyek 80—150 mm. magasságot érnek el. E nagy intenzitású esők nem terjednek ki az egész vízgyűjtőre, lianem csakis a magas, meredek hegyoldalakra. A nagy árvizek mindig öszszel, szept. 15 és okt. 15 közt vannak; rendesen szept. 25. körül. Az 1899-iki árvíz nov. 1. és 2. közt volt, de nem ért el igen nagy magasságot. A nagy esőket a DDK szelek hozzák. De úgy látszik, hogy az erős lecsapódásokhoz az is szükséges, hogy a DDK szél után hideg ÉENy. szél következzék. Vallon és St.-Martin-d'Ardéche közt, hol az Ardéche a már említett sziklaszorulatban folyik, nem ömlik be nevezetesebb mellékfolyó s ez alsó szakasz vízjárásának tanulmánya egyszerű és könnyű. E nagyesésü szorulatban valamely ponton ugyanakkora vízállásnak mindig ugyanakkora vízhozomány felel meg. Egy bizonyos vízhozomány leérkezésideje egy felsőbb pontról egy alsóbb pontra mindig ugyanaz marad. A q vízmennyiség lehúzódásának időtartamát a ^ kifejezés adja meg, hol n nem egyéb, mint a nedd 1 vesített keresztmetszet : így tehát az elöhaladás sebessége a vízhozománynyal együtt nö. Azonkívül észlelték, hogy a torok felső és alsó pontján minden árvízkor mind a vízállás, mind a vízhozomány játéka egyenlő. A nagy árvizek 3, a kisebbek 5 óra alatt érkeznek Vallon-ból St.-Martind'Ardéche-be. A vízállások maximumai közötti összefüggést görbe vonal fejezi ki. Vallon-nál vízmennyiségi mérések történtek. 4 keresztmetszetet vettek föl egymástól 400 m.-re s a felszíni szebességet úszókkal mérték az 1 és 3, valamint a 2 és 4 keresztmetszetek közt. A felszíni sebességet 0'80-nal szorozva, a függőlegesben előálló középsebességet kapták meg. 39 mérés történt, de 8 m.-en felüli vízállásnál nem mérhettek. Nincsen még elégséges adat, hogy az áradás és apadás befolyását a vízhozományra megállapíthassák, de valószínű, hogy nincs nagy különbség a vízhozományban ugyanannál a vízállásnál apadáskor és áradáskor. A vízállás és vízhozomány összefüggését grafikailag tüntették ki. Ugyanily grafikont szerkesz9*