Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

Ill Ezért a vállalkozó később szétszedhető úszó állványozást alkalmazott a légnyomásos szekrények hordására, melyek belsejében aztán a falazást a fal egész magasságára elvégezhették. Az úszó állványok vasból készültek, melyek alja párvonalosan menő szekrényekből áll. Az állványokat mozgatható kereszttartók szilárdítják. Az állványok alját alkotó szekrények 19'25 m. hosszú, 1'20 m. széles, 3 m. magas méretűek, rajtuk 4 függőleges, négyszögletes kút nyúlik föl 2-75 m hosszúsággal, 1*2 m. szélességgel és 6'6 m. magassággal. E kutak az alsó szekrényekkel közlekednek és fent szabadon nyílnak. Tetejükön rácsozott vízszintes tartó köti össze őket, melyen aztán padozatot és munkavágányokat helyeztek el. A szekrény és a kutak összes magassága 9'6 m. Egy ily módon összeállított alkotmány úszó helyzetben mozgatható, ha az alsó szekrények vízzel telvék és a kutak üresek. Az állványokat a kellően kikotort munkahelyre állították, majd a légnyomásos keszont helyezték el közéje s a fenékre sülyesztették. A keszonban aztán felfalazták Г20—1'3 m. magasságra az első réteget s azonkívül — 8'70 m. magasságban e falazatréteg körül 1 m. széles padkát készítettek az állványok következő fölfekvése számára. Mikor ezt a munkát elvégezték, a szekrényt tovább állították a következő helyzetbe. Aztán az állványokat ezekre a falazott padkákra állították. A munka meneténél 3 egymásután következő állványt létesítettek. A középsőnek a kocsijára volt felfüggesztve egy rendes légnyomásos szekrény, melylyel a falazatot 2'1 m. magasságig vihették föl. A hátulsó állványon a szekrényes zárógát volt felfüggesztve, míg a legelső állvány előkészítés alatt volt. Természetes, hogy ez állványokhoz új légnyomásos szekrényeket kellett készíteni, melyek a kezdetben használtaktól főként abban különböztek, hogy sokkal nagyobb magasságú munkakamrájuk volt s így nagy magasságra falazhattak bennök. A falazást 2'1 m. vive föl, két-két állvány között üres tér maradt, melyet később kellett elfalazni. Ezt a közt két részben falazták el. A magasság közepe táján egy Hennebique-féle vasbetonlappal zárták el a közt; e vasbetonlapból 08 m. átmérőjű kürtő nyúlt a magasba. A vasbeton-lap alatti részt aztán légnyomásos úton, a fölötte levő részt szabadon falazták. A vasbeton-lap elhelyezése, valamint az üreg két oldalának elszigetelése búvár segítségével történt. Az újabb berendezéssel a munkálat sokkal gyorsabban haladt előre, mint az első fölszereléssel, bár néhány kisebb akadály zavarta az építést. A szerző leírja a légnyomást és elektromosságot előállító gépeket. A légnyomásos szekrényekben éjjel-nappal folyt a munka. Az emberek 8—8 óránkint változtak bennök. Minden munkaszekrényt 10 elektromos lámpa (16 gyertyás) világított meg. Az előirányzott költség 7,498.383 frk 61 c.-ra rúg. 16. A belső hajózás Észak-Amerikában. (La navigation intérieure dans l'Amérique du Nord.) Irta: Tolmer. Az Újvilágban a városok nagy folyók és a jól védett kikötööblü tengerpartokon létesültek úgy, hogy a víz mindenütt természetes közlekedő útul kínálkozott. New-York a Hudson folyó és a tenger mellett feküdvén, gyorsan fejlődött s a forgalom középpontjává lett. A közlekedést az Erie-csatorna megépítése nagyban