Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)
22. füzet
,102 Az R ellenállás és az N reakczió valamely F eredőt létesít, melynek iránya, és nagysága változó. Keresi Fargue, hogy az így megállapított erőknek kitett G pont minő utat ír le és fölállítja a mozgás általános egyenleteit a tér X, Y és Z irányaiban. Ez: egyenleteket könnyű így általánosságban megadni, de kétszeres integrálásuk nehézségbe ütközik. A mederfenék homogén és mozgó lévén, az R súrlódás változása folytonos,, minden ugrás nélkül. Éppen így az N reakczió is folytonos változású. De ez a reakczió nem mindig egyértelmű; helyenkint gyöngíti, más helyen növeli a V sebességet. Mert ha ez nem volna így, akkor az F eredő mindig késleltető hatású lenne s elvégre a sebesség 0-vá válnék, mi a valóságnak nem felel meg. így tehát az F értéke majd positiv, majd negativ lévén és folytonosan változván, periodikusan mindig ugyanoly értékeket vesz föl. E szerint az F erö az időnek valamely többé-kevésbbé komplikált sinusfüggvénye. Éppen ezért az az út is, melyet a G pont megtesz, szintén sinusvonal, mely az idö függvénye. A tömegközéppont vonala tehát mind a horizontális, mind a vertikális irányban görbül, vagyis kettős görbületü és sinusvonalszerü. Mindenekelőtt tárgyalás alá veszi Fargue a vízszintes síkban való görbületvonal alakját és aztán áttér a függőleges görbület alakjára. Mindkettőt közös, tengelyre rajzolja föl. A függőleges elmozdulás görbéje z = o(s), hol s a megtett út; míg a görbület görbéjének függvénye c = f(s), hol c = ~, a görbületsugár reciprok értéke. Ott, ahol a görbület O, ez az inflexiópontnak felel meg, ahol a görbület legnagyobb, ott a mélységek állanak elö. Mindkét helyen a szelvénynek különleges maximális és minimális értékei vannak s e helyeken éri el a F sebesség is minidv mumait és maximumait. Itt a értéke tehát О s így az eredő erö is О értékű. dz E helyeken a értéke is О s így a vonalnak ott vízszintes érintője van. Az út görbesége és a tömegközéppont függőleges elmozdulásának görbesége tehát két identikus vonalat állapít meg, melyek azonban nem egyidejüek, de egyenlő idöközüek. A két görbe tehát azonos, de eltolódva jelentkezik az ábrában. Ahol a görbület ott van a tömegközéppont függőleges elmozdulásának inflexiója, majd ahol a tömegközéppont legmagasabbra emelkedik, ott a görbületvonal inflexiója keletkezik. Az útvonal függőleges elmozdulásának inflexiójában pedig a legnagyobb görbeség helye van stb. A görbületek hossza mindkét vonalban egyenlő, de a két görbe a görbület hosszának negyedrészével eltolódik. S>. A német Bajna és Majna hidrológiája, árvizei és előrejelzésük. (Étude hydrologique du Rhin allemand et du Main, les crues et leur prévision.) írta: Honsell és von Tein után Ed. Maillet. 1883-ban szervezték a rajnai hidrométriai szolgálatot oly czéllal, hogy később az árvizeket elörejelezze. A szajnai árvízjelzö szolgálatot tartották a szervezéskor szem előtt. A Rajnának 159.500 km 3 nagyságú vízgyűjtő-területe lévén, megesik, hogy felső részén árvíz van, míg alsó részén nincsen.
