Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

XIV. Fejezet. Hang-csou öböl özönárja

12 A márczius З.-i vonal szintén a folyam sodrából, a befelé való folyásnak az apály idejében fellépő kifolyássá való átváltozását tünteti fel. A grafikonnak a tengelyt metsző, különben sem fontos részlete hiányzik, mert a műszer, mint minden szárny, igen kis sebességek mérésére nem alkalmas. Ez a vonal annyiban nagyon érdekes, hogy eltekintve apró hullámzásaitól, majdnem egyenes vonal. Mindegyik grafikonba belerajzoltam azokat a méréseket is, amelyek nem a felszínen, hanem a fiiggély egyéb ponjain észleltettek, mellé írva az illető hely felszín alatti melységeit. Ezek azt az érdekes dolgot mutatják, hogy kifelé való folyás idején az egész függély maximális sebessége a felszínen van, míg visszafolyáskor mintegy l'O m. mélységben, de mind a két esetben meglehetősen szabályos és rendszeres a sebesség csökkenése a fenék felé.

1 Ezeket a méréseket felhasználtam a vízmennyiség iránt való előleges tájékozás czéljára. A számítás meglehetősen komplikált s a következő lépésekből áll: 1. A folyó balparti х/з szélességében nyert sebességeket, jobb adat hiányában az egész meder megfelelő középsebességei helyett vehetem, miután a körülmények meglehetősen szabályosak. Remélhető, hogy a valódi középértékektől ezek nem nagyon térnek el. 2. Ebben a függélyben a középsebesség a tenger felé való folyás maximumának idején 53'9 cm./sec., ebből az a viszonyszám, amely a középsebesség és a felszíni sebesség közötti viszonyt mutatja: ? = ^| = 0-735 T idd 3. Az egész kifelé való folyás időtartama alatt a felszíni sebességek számtani közepe 561 cm./sec., ez megszorozva 9-vel, annyi mint 41-2 cm./sec. Ezt vehetjük tehát a kifelé való folyás egész időtartama alatt, sokszoros egyszerűsítések árán az egész profil közepes sebesgégének. 4. A visszafelé való folyás maximális sebességének idején a függély középsebessége 44-8 cm./sec. Ebből vagyis a középsebesség és a felszíni sebesség viszonya 0"747, ami annyira közel áll az előbb nyert <p-hez, hogy okoskodásaink némi korrektségére enged következtetni. 5. A visszafelé való folyás egész időtartama alatt észlelt felszíni sebességek .számtani közepe 30*8 cm./sec. tetemesen kisebb, mint az előbb. Ezt megszorozva ф-vel, megkapjuk a visszafelé való folyás egész időtartama alatt, az egész profilban felvehető közepes sebességet. Ez pedig annyi, mint 30-8 cm./sec. X 0-747 = 234) cm./sec. 6. A profil szélessége 600 méter. A profil legnagyobb mélysége a vízállás maximumának idején 8-75 m. A vízállás minimumánaJk idején ugyanez 7-0 m. A vízjáték tehát 1-75 m. A kifelé való folyás ideje alatt a legnagyobb mélység közepes értéke 7-1 m. A befelé vagy visszafelé való folyás idején a legnagyobb mélység közepesen 8-35 m. A profil területe a kifelé való folyás idején közepesen 2316 m

2, a befolyás idején pedig közepesen 3096 m

2. Természetesen ezek is csak közelítő számértékek. Innen 1 Utalnunk kell itt Bourdelles-nek Lorientnál végzett vízsebességméréseire, melyek megmutatják, hogy a folyótorkolatokban mind a dagály, mind az apály kezdetekor a fenéken kezdődik a folyás s féldagályig, vagy félapályig ott van a legnagyobb sebesség, mert az áramlat ott győzi le az ellenáramlat sebességét legelőször, ahol az legkisebb, vagyis a fenéken és a partoknál. Később aztán az egész szelvényben túlsúlyra jut az áramlat sebessége s ekkor a felszínen, a mederfaltól legtávolabb lesz a legnagyobb sebesség. Szerk.