Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)
XIII. Fejezet. Védekezés az özönár ellen a Hang-csou öböl déli partján
12 legnagyobb részének müvelését. A khinaiak Kr. u. 91 l-re teszik az építés kezdetének idejét. x\ teljesen befejezett fal ma már legalább 500 éves és ma is igen jó karban van, igaz, hogy a tartomány kormányzója nagy gondot fordít a fal jókarban való fenntartására. Hang-csou-funál a fal a város déli sarkán csatlakozik azokhoz a magaslatokhoz, amelyek innen kezdve majdnem szakadatlan lánczolatokban borítják Dél-Khina tartományait. Ez a tengeri partvédőmű egyike az emberiség legnagyobb atkotásainak a vízi építkezés terén s a khinaiak méltán megérdemlik kitartó és nagyszabású munkájukért teljes elismerésünket. 87. ábra. Partvédő mü Hai-ning-csou előtt, a Bota pagoda elől nézve. XIII. FEJEZET. Védekezés az özönár ellen a Hang-csou öböl déli partján. Amíg a Hang-csou öböl északi partján a szárazföldet teljesen el lehetett zárni a tengertől, mert a félszigetalakú deltavidék összes belvizét a Hoang-pu folyó levezeti a Jang-cze-kiangba, addig az öböl déli partján ez a megoldás lehetetlen. Ott ugyanis nem lehet folytonos töltéssel vagy fallal a szárazföld sík parti szegélyét elzárni, mert emögött a szegély mögött magas hegyek emelkednek, amelyekről minden víz a partot szegélyzö lapályra jut s innen természetesen az öbölbe kell lefolynia. A ten- • gertöl való elzárás tehát az egész parti lapálynak belvízzel való elöntését vonná maga után. A parti lapály meglehetősen egyenetlen szélességű, de körülbelül 20—30 km. mindenütt megvan. Legszélesebb Hai-ning-csou-val szemben, ahol a Czien-tang-kiang torkolata előtt a legtöbb homok rakódhatott le. A lapály partszélét rendkívül bajos megállapítani, mert apály idején óriási homokterületek kerülnek szárazra. így külö-
