Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

XII. Fejezet. A Jang-cze-kiang és Czien-tang-kiang deltája

12 öböl déli partszegélyét tetemesen megszélesítette a Czien-tang-kiang deltaképzödménye, azonképen nyújtotta előre ezt a parti szegélyt az öböl északi partján is, mígnem az a Jang-cze deltájával összeért és körülfogták a Tai-hu tavat és azt az «Ezer-tö vidékét», amely a tótól keletre terül el s amelynek legnagyobb tavai a Jang-csöng-hu és Hszi-tai-hu. A tengerparti nagy lapálynak ezektől a tavaktól délre fekvő részét tehát nem lehet a Jang-cze-kiang deltájához venni, hanem azt a Czien-tang-kiang deltájának kell tekintenünk. Valószínű, hogy a Jang-cze önálló deltája nem terjed feljebb észak felé, mint a Huai-ngan-fu vidéki nagy tavak, hanem ezeket a tavakat is ép úgy közrefogta a Jang-cze és a Hoang-ho összenőtt deltája, mint a Tai-hu vidéki tavakat a Jang-cze és a Czien-tang-kiang deltája. Ilyen formán jelöltem meg a mellékelt térképen is a Jang-cze deltájának határát. Igazolni látszik a delta ilyennemű elválasztását a Hoang-ho deltájától az a körülmény, hogy a tenger fenekén két nagy homoklerakodás van: az egyik a Jang-cze torkolatával szemben a «Great-Jang-tze-bank», amely mintegy 300 km.-nyire nyúlik be a mai torkolattól kelet-észak-kelet felé. Ez a nagy homoklerakodás mintegy 35—40 m. mélyen van a tenger szine alatt. A másik nagy zátony az u. n. Ta-sa, vagy nagy homok a Hoang-ho régi torkolata előtt. Ez sokkal sikérebbé tette a tengert, de hirtelen mélyed le a Sárga tenger nem nagy (60—90 m.) mélységére, a Hoang-ho régi torkolatától mintegy 150 km. távolságban. A két tengeralatti zátony morfologiai különbségét valószínűleg a két folyam hordalékának különbsége okozza. A Jang-cze hordaléka finomabb s így nagy meszszeségre elterjedt. A Hoang-ho homokja durva s így azonnal lerakodásra jutott. A Jang-cze tengeralatti zátonyán két mély beöblösödést látunk a mai torkolattól északra, a kis exponált helyzetű Hai-czin-miao helység vidékén. Ezek valószínűleg a Jang-cze régibb torkolatai s valószínűleg ezek egyike a khinai klaszszikusok által megénekelt három «kiang» közül a sokat keresett harmadik.* A legnehezebb kérdés a deltavidék ilyetén való osztályozása közben a Huai-ho deltájának méltó helyet kijelölni. Amint már említettem, láttam a folyót felső szakaszán s meggyőződtem róla, hogy töméntelen hordaléka van. Ám a folyó mai torkolata esztuariumszeríi részlettel nyúlik a nagy Hung-czi tóba! Meglehet, hogy valamikor a tóba való torkolása előtt északra fordult Sz'-csou félé s ott ömlött a Hoang-ho egyik régibb ágába, amely épen itt folyt végig, vagy ennek megszűnte a után, nyilt tengerbe s itt építette deltáját. Később aztán a Hoang-ho törmeléke innen kiszorította. Ez a kissé merésznek látszó feltevés, amit alig is tudok igazolni, azonnal felesleges lesz, amint megismerjük a Huai-ho középső folyása körül elterülő hatalmas síkságot, amelyen tudtommal még tudományos czélú európai utazó nem járt. * Meglehet, hogy két torkolatnyom adja a Jang-cze mai ágával együtt a «hárpm kiangot.» Alig akarom ugyanis elhinni, bármily naiv geográfiái felfogásuk is van a khinaiaknak, hogy a Czien-tang-kiang torkolatát elnézték volna a Jang-cze egyik torkolatának. Nem szólhatok ugyan ehhez a kérdéshez mértékadóan, mert a khinai klasszikusok tanulmányozása messze túl vezetne tanulmányaim keretén, csak a lehetőségre legyen szabad a figyelmet felhívnom. Sajnos, hogy azok az utazók, akik a Nagy-csatornán Csöng-kiang-fu-ból Huai-ngan-fuig mentek, azok alig figyeltek valamit az itt figyelhető alluviális dolgokra. Tervem volt utat tenni a deltalapálynak ezen a részén is, de mint annyi sok másban, úgy ebben is megakadályozott a minden hadviseléshez háromszorosan szükséges eszköznek érzékeny hiánya. Vízügyi Közlemények. XXI. 6