Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

Bevezetés

BEVEZETÉS. A Nagyméltóságú Földmívelésügyi Minister Úr 1896-ban, abból az alkalomból, hogy Khinába tanulmányútra indultam, kegyes volt utamat szintén támogatni azzal a megbizatással, hogy a khinai folyók szabályozását és a khinaiak talajjavítását is tanulmányaim keretébe vonjam. Ennek a kitüntető megbizásnak megfelelően, tanulmányutamon nagy figyelemmel kisértem mindazokat a jelenségeket, amelyek az ország hidrografiájára és talajviszonyaira vonatkoznak s azokat a módszereket és technikai alkotásokat, amelyeknek segítségével a khinaiak folyóikat szabályozzák és talajukat mívelésre alkalmassá teszik. Megérdemelte ez a figyelmet, amennyiben Khina 3—4000 éves technikai alkotásokkal dicsekedhetik s ha valahol a Föld kerekségén, úgy talán egyedül Egyiptomban, Iránban, Turkesztánban és Khinában tanulmányozhatjuk azt, hogy hosszú évszázadok, sőt évezredek alatt miképen fejlödnek a folyószabályozások és a talaj termőképességének fokozására szolgáló eljárások. Amikor röviden számot adok ennek a megtisztelő megbizásnak megfelelően mindarról, amit tanulmányozni alkalmam volt, értekezésem keretébe vonom mindazt az irodalmat, ami erre a tárgyra vonatkozik s amely talán szakköreinkben nem annyira ismeretes, hogy figyelembevétele felesleges volna. Sajnos azonban, oly kevés ez, hogy tökéletes képet ma még lehetetlen Khina hi drografiájáról adni. Különösen hiányoznak az igazi mérnöki szempontból történt észlelések, hisz ma már ebben a tekintetben olyan igényeink vannak, amelyeket talán csakis valamely hatóságilag szervezett testület sok évi költséges és fáradságos működése volna képes kielégíteni. Amit egyes utazók, — legnagyobb részt turisták — feljegyeztek, az közelről sem elegendő ma már semmiféle tudományág számára. Khináról különösen pedig még kielégítő térképeink nincsenek. Hiányzik az ország igen nagy részének orografiája és geológiája s hiányoznak mindazok a statisztikai adatok, amelyek hü képét nyújthatják a folyók vízjárásának, a csapadék eloszlásának, a termesztés minőségének és mennyiségének s a folyamszabályozásba és talajjavításba beruházott nemzeti tökének. Mindamellett is remélhetem, hogy olyan képet nyújthatok jelentésemben, ami elegendő arra, hogy megítéljük: lehet-e valami következtetéseket vonni hazai folyóink szabályozására abból, amit Khinában láthattunk s hogy lehet-e hasznosítani azt a technikai tudást, amit a khinaiaktól elleshettünk? Erre a kérdésre az előterjesztettek válaszolni fognak. * * * Bár a rengeteg Khinai Birodalom egyetlen uralkodó hatalma alá tartozik már évezredek óta, s bár 300 millió lakosa csekély kivétellel ugyanazon a nyelven beszél, vagy legalább is ugyanazon a nyelven ír, a földmívelés, talajjavítás és folyószabá-