Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)
IX. Fejezet. A Jang-cze-kiang
12 2. Ha egyidöben két vagy több mellékfolyó nagyvize jön össze, akkor Hankounál hosszabb tartamú árvizek keletkeznek. 3. Az árvizek harmadik, legritkább faja akkor következik be, ha a Jang-czekiang egész vízterületén nagy esőzések vannak. Ekkor valamennyi mellékfolyó egyszerre hozza az áradatot Hupé síkságára; nyilvánvaló, hogy az ilyen jellemű árvizek a legmagasabbak. Amint látjuk a Lóczy közölte diagrammokon is, de meg a fentebbi kimutatáson is, az árvizek aláfelé mindinkább ellapulnak, de tartamuk megnő s némileg megkésnek. Sajnos a folyam vízmennyiségére nézve ma sincs több adatunk, mint amit már Lóczy is felhasználhatott s így nem tudjuk megmondani, hogy az árvizek levonulásának mi a törvénye, mert a meder egyes szelvényeinek emésztö-képességét nem ismerjük. A vízmennyiséget egyedül Guppy hajóorvos határozta meg közelítőleg Han-kou előtt. Ezeket ö angol mértékekben adta meg s Lóczy átszámítása szerint legkisebb vízmennyiség ... ... ... ... 3,995 m 3/sec legnagyobb « ... ... ... 36,113 « évi közepes « ... ... ... 18,458 « Óriási vízmennyisége van tehát a folyamnak s ebben a tekintetben messze "felülmúlja európai folyóinkat. Guppy megmérte a víz iszaptartalmát is: juliusban egy köbméterben 256-ö grammot talált, márcziasban pedig ugyancsak 1 m 3-ben csak 22 grammot. Magam is megmértem az iszap mennyiségét 1897 julius 11-én s egy köbméterben 270 grammot találtam Nan-king előtt, ami nagyon jól egyezik Guppy észlelésével. Tetemesen sokkal kisebb iszapmennyiség ez, mint amit a Hoang-hoban találtak, hisz .tudjuk, hogy ott több kilogramm az iszap mennyisége egy köbméterben. Röviden tekintsünk most végig a folyó vízgyűjtő területén: Az egész vízgyűjtő területének nagyságát még nem ismerhetjük pontosan. A legújabb keletű térképeken mérve, a vízgyűjtő terület nagysága 1,795.840 km 2. Lóczv szerint a terület 1,804.500 km 2. 1 A folyó forrásai, majdnem bizonyosra vehető, hogy a Tang-la hegység észak lejtőjén fakadnak, aztán épen, mint a Hoang-ho, hosszanti völgyben indul útjára. .Nagyon közel jön a Hoang-ho forrásvidékeihez s csak a Bajan-kara keskeny lánczai választja el tőle, de alacsonyabban jár mint a Hoang-ho. Prsevalszkij negyedik utazása alkalmával, amikor a Hoang-ho forrástavait felkutatta, érte el a Jang-czekiangot (amelyet itt Gyhü-csu vagy Di-csu néven neveznek) a 33° 47'1" északi szélesség és 95° 45'5" keleti hosszúság (Greenw.) alatt, 4000 m. magasságban. A folyó szélessége 100—120 m. itt s az utazó nem tudott rajta átkelni, kénytelen volt visszafordulni. A folyó esése itt aránylag csekély, mértéke 0'0012, azaz kilométerenként 1-2 méter. Ez ismét azt bizonyítja, hogy ez a felső folyása hosszanti völgyben van. Igaz, hogy az ezután következő szakasz is hossz-völgyben kanyarodik délre s mégis esése 0'03 lesz egész Batangig, de hisz ezt a szakaszát még úgyszólván egyáltalán nem ismerjük. Ezután is meglehetős nagy eséssel folyik az egészen délnek irányuló hátsó-indiai hegvlánczok között egészen Li-kiang-fu vidékéig, ahol ugyanazon, sors éri, mint a Hoang-hot északon. Amíg ugyanis a vele 1 Lóczy két területet adott, a szerint, ha a folyam forrásait a Tang-la hegység északi lejtőjére helyezzük, vagy pedig ha a Garcse-thol tájékára véljük helyezhetni Nagyon valószínű .azonban, hogy a folyam forrásai a Tang-la északi lejtőin vannak.
