Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

IV. Fejezet. A khinai nagy alföld

12 séböl származik. Ehhez hasonló tünemény a khinai alföldnek csak éjszaki és déli szélén látható, ahol egyrészt a Pei-hoba, másrészt a Huai-hoba futnak össze a nagy kúplejtöröl lefutó vizek. Amíg ami Alföldünk a Duna és a Tisza felé összefutó vápaszerü mélyedés, amelynek túlfolyó csurgója a Kazán szorosban van, addig a khinai nagy alföld közepét lankás magaslat foglalja el. Alföldünk folyói tehát czentripetális törekvésüek, míg a khinai alföld folyói czentrifugális törekvést árulnak el. Amennyire különbözik a két alföld hidrografiája, azonképen különbözik szerkezete és felépítése is. A tenger a mai khinai alföld helyét csak a késő harmadkorban hagyta el. Az egész khinai alföldet, söt az egész kelet-khinai sülyedés-területet meglehetősen széles abráziós platóperem veszi körül. Különösen szép ez a platósáv a Liau-tungi öböl nyugati partján az u. n. Liau-hsziben. Végig húzódik itt a tenger partján egy 40—50 méter magas plató, amely ösközetekböl van s amely úgy származott, hogy a tenger hullámai az ott volt magaslatokat lepusztították, síksággá gyalulták. Ugyanilyen legyalult sziklaplatót lehet látni Pekingtől éjszakra és éjszakkeletre, a nagy alföld szegélyén. De sikerült kimutatnom jelenlétüket a San-hszi-i magas föld lábánál végesvégig. Pekingtől a Hoang-ho lapályáig, aztán ismét óriási kiterjedésben a Huai hegység éjszaki, söt déli lejtőjén is. Az éjszaki lejtön tetemes magasságú lánczok 1. ábra. A khinai nagy Alföld vázlatos keresztszelvénye. 1. Üshegység és abráziós platók, részben keresztmetszetben, részben nézetben. 2. Deltaképzödmények. 3. Törmelékkúp. 4. Lösz. 5. Homokbuczkák. tűntek el és koptak platóvá, csakis a legkeményebb kvarczok és régibb vulkáni közetek álltak ellen ennek az általános letárolásnak. Amennyire gyér adatok állnak rendelkezésemre, San-tung félszigetét is ilyen abrázió veszi körül. Igen jól láthatók Vladivosztok vidékén is, söt messze délen a Maiakkai félszigetet környező szigettengeren is. Ezek a sziklaplatók egy magasságban vannak olyan újabb tengeri és édesvízi képződményekkel, amelyek szintén nem alluviális eredetűek, tehát a platóvidékhez tartoznak (1. ábra). Ugyancsak a platóhoz sorolom a khinai nagy alföld legtermékenyebb területeit, a löszszel fedett részeket is, amelyek szakadozottan, itt-ott nagy kiterjedésben takarják részben a platókat, részben pedig az igazi alföldi talajt. Ez a háromféle magaslat, ami természetesen mentes a folyók árvizeitől, összefoglalva adja a khinai nagy alföld első, legbelső zónáját. Természeti tulajdonságaikról, kultúrájúkról még bővebben lesz szó. A második zónát adják a folyók törmelékkúpjai. Amint már volt alkalmam említeni, minden folyó, amint kilép a magas föld szurdokvölgyeiböl, rengeteg menynyiségü törmelékkel, kavicscsal és homokkal árasztja el a vidéket, sivataggá vál-