Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

97 melyeknél a folyó kiönteni kezd s aztán e magassági pontokat folytonos vonallal lehet összekapcsolni. 4. Poulet és Luneau jelentése angolországi tanulmány út jókról. (Notes recueillies dans une mission en Angleterre par MM. Poulet et Luneau, élèves-ingénieurs des ponts et chaussées.) írta : Gariel. a) Hidraulikus csörló'k, kikötő- és rakodó berendezések. Gőzgépekkel igen nehezen lehet hirtelen nagy erőt kifejteni ; a gőzgép inkább a folytonos, egyenletes munka végzésére való. Ezért ily esetekben a hidraulikus gépeket szokták alkalmazni. A kis erejű, de folytonosan dolgozó gőzgép munkáját tározzuk oly módon, hogy valamely magasan elhelyezett rezervoárba vizet szivattyúznak vele s aztán a hirtelen mozgású gépeket víznyomással hozzuk működésbe. Ilyen víznyomással dolgoznak az Armstrongféle csörlök. Vannak North Easternben, Newcastleban nagy árútárak és rakodók, hol a daruk, emelő- és rakodógépek mind hidraulikus nyomással működnek. b) A glasgowi kikötő új partfala. A glasgowi Plantation quay alapozása különleges körülmények közt történt. A talaj egészben véve homok volt s czölöpözni nem lehetett. Ezért a partfalat kutakra alapozták. A kutak alját 3'8 m. átmérőjű ü-914 magasságú vashenger alkotta, melynek felső részére 0-45 m. széles vízszintes vasgyürü volt konzolokkal esösítve. E lapos vasgyürüre 08 m. magasságig téglafalazatot tettek, melyet vascsavarokkal szorosan a gyűrűhöz kötöttek. Ez alapépítményre aztán 075 m. magas, külön, előre elkészített falazott (később betonból öntött) gyűrűket helyeztek mindaddig, míg a kút teljes 8 m. magasságát megnyerték; egy-egy ilyen gyürü súlya 10 tonna volt. Mikor a kutat a kellő mélységre lesülyesztették, belsejét betonnal töltötték ki. Hogy a kutak között a homok alacsony tenger-álláskor ki ne jöhessen, a kutakat hármával egyesítették s így közöttük több-kevesebb záródást létesítettek. A kutakra építették föl a partfalat, melynek vízfelöli oldala V20 hajlású ; anyaga tégla, melyet portlandczementmalter köt egybe. A fal alapvastagsága 3*15, teteje 2'2 m. fölötte 0'42 m. magas gránitból készült parapetfal emelkedik. A munka végrehajtásánál külön fölemlítésre méltó az az exkavatör, melylyel a kutak sülyesztésekor a kutak belsejéből a homokot kiemelték. Az exkavatör lényeges része daruszerkezet, melyről lánczokon 8 szögletü vasszekrényt lehetett a kutakba bocsátani. A vasszekrény feneke kinyíló volt úgy, hogy leeresztéskor a fenéklemezek függőleges helyzetben voltak s bemerülve a homokba becsukódtak, így a szekrénybe zárták a homokot, mely aztán kiemelhető volt. A partfal folyómétere 4670 frankba került. 5. Peru jelenlegi guanó-telepei. (Notes sur les gisements actuel de guano au Pérou.) írták : Léon és Alfred Durand- Claye. A perui partokon és szigeteken fölgyülö guano a pelikánok, albatroszok s más madarak ürülékéből ered. E madarak az igen nagy mennyiségű halakból táplálkoznak, melyeket a Gap Horn felöl jövő hideg áramlatok hoznak oda. A madarak száma a czivilizáczió terjedésével egyre csökken. A guanó-telepek három zónában elhelyezettek. E telepeket már az indiánok használták a fölmívelés részére s valóságos bányászat alá fogták őket. Az európaiak Vízügyi Közlemények XX. ^