Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

57 a víz ily magasságban. A bukás a gátnál a 3 m.-t csak akkor haladja meg, ha az alsó víz igen alacsony. Az új hajóáteresztö Chanoine-féle táblákkal ellátott. Azonban e nagymagasságú duzzasztás miatt többnemü változást kellett tenni a táblákon ; változás alá jöttek : a szélesség, a forgástengely magassága, a táblák hajlása, a falazott fenék profilja s a kezelö-híd. A 3 m. magasságú, Г20 m. szélességű Chanoine-féle táblákra a nyomás maximuma 6—7000 kg.-ra emelkedhetik ; de a port-à-1'anglaisi nagy tábláknál 9000 kg-ig emelkedik föl ; ezért a tábla szélességét redukálni kellett 1 m.-re. Minden tábla erös, 3"86 m. hosszú és 1 m. széles keretből áll, melybe két függőleges palló illik s tölti ki szorosan az 1 m. közt. Két-két tábla között 0'1 m. ür van, mely szükség esetén léczekkel elzárható. A gát összes táblái között ugyanis 86-7 m

3 víz folyik keresztül, vagyis kétszer annyi, mint amennyit a Szajna kisvízkor szállít. A közöket elzáró tűk négyzet-keresztmetszetüek s élükkel fekszenek két tábla közé. A táblák forgástengelye olyan magasságban elhelyezett, hogy hirtelen ne fordulhassanak el; vagyis a táblák nem automobilok. Chanoine e czélból a táblák magasságának alsó harmada és alsó fele közé teszi a forgástengelyt és az 6/i

2 rész magasságot találta legczéiszerübbnek. Boulé részletesen kiszámítja, hogy a port-àl'anglaisi gát esetében a forgástengelyt hová kell legczélszerübben elhelyezni. A számítások azt adták, hogy 1*58 m.-re a küszöb fölött; az alsó keretfa távolsága a 20° alatt hajló tábla hosszában mérve a tengelytől 1*81 m., a felsőé 24)5. Ily elrendezés mellett, mint a kísérletek megmutatták, a táblák 3'95 m.-es duzzasztás és 3-15 m.-es alsóvíz mellett sem billentek föl teljesen, míg a régi hajóáteresztö táblái már előbb is elbillentek. A régi szerkezetű Chanoine-táblák eme hirtelen elfordulását a Felső-Szajna gátjain az u. n. pillangó-táblákkal (Vannes-papillons) akadályozzák meg. E táblák automobilok és a nagy táblák felső részébe illeszkednek. Olyan szerkezetűek, mint általában a Chanoine-féle táblák, csak dimenziójuk kisebb ; 1 m. magasak és 42 cm. szélesek. Tetejük a nagytábla felső keretgerendája alatt van a normális vízszíntöl 20 m. mélységben. Forgástengelyük úgy elhelyezett, hogy e kis táblák, melyeket a nagyok keretszerüleg foglalnak magukba, azonnal fölbilienek, mihelyt a víz tetejükön 10—15 cm.-rel emelkedik. E pillangó-táblák helyreállítása könnyen történik. Fölbillenésükkel nem szállítják nagyon le a felső vízszínt s általában igen czélszerü szabályozói a felső vízszínváltozásoknak. De e pillangó-táblák a nagy táblák fölállítását is igen megkönnyítik, mert a pillangó-szárnyak megnyitásával a tábla felső részére kisebb súly esik és így alsó részével lefelé fordulni, vagyis fölállani törekszik. A táblákra ható nyomás egy részét a küszöb, más részét a forgó és támasztó rudak veszik fel. A nyomás egy része fölszakítni igyekszik a forgó rudat és a feneket s e nyomás igen károsan befolyásolja a tábla állékonyságát és szolidságát s ezért e nyomást lehetőleg kisebbíteni kell. Minél meredekebb a tábla, e nyomás annál nagyobb, míg ha a tábla merőlegesen hajlik a támasztó rúdra, a fölszakítás ereje semmi. De ez esetben a tábla igen hosszú volna s a reá eső súly nagyon megnövekednék. Van tehát egy legelőnyösebb hajlása a táblának. A régi táblák 8° alatt hajlanak. Boulé részletes számításai a port-à-1'anglais-i táblák hajlásszögét 20°-ra adták ki. Ezután Boulé részletesen leírja a port-à-1'anglais-i táblák alkotó részeinek méreteit, a rájuk esö nyomásokat és a hozzátartozó számításokat. Az egyes alkotó