Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

<58 álló, pl. fából van, nem lehet olyan ütést mérni a dinamitra, hogy robbanjon. Az explózió gáza kevésbbé alkalmatlan és füsttelen ; de a munkásoknak múlékony fejfájást okoz. A dinamit mérges. A nedvesség nem árt neki s ezért vizi munkálatoknál kiválóan alkalmazható. Robbanása rögtön ős s főként kemény tárgyakra hatásos; lágy tárgyakat nem robbant olyan jól. Míg a nitroglicerin főként a hőségben könnyen fölbomlik, addig a dinamit sokkal ellenállóbb. A dinamit 25—30 mm átmérőjű, hártyába, vagy papírba burkolt 10—12 cm. hosszú hengerekben kapható. Durranókénesös kapszlikkal sütik el oiy módon, hogy a kapszliba közönseges vagy Blckfovdkanóczot tesznek s aztán az ily kapszlit a dinamitba nyomják. Egy lyukba elég egyetlen kapszlival fölszerelt patront tenni ; a többi patron kapszli nélkül is lehet. A lyukba jól be kell tömni a patronokat s aztán a lyukat homokkal, földdel, vízzel teleönteni s a kanóczot meggyújtani. Cassis kikötö bejáratában levő mesterséges és természetes kőtömböket dinamittal távolították el. Ez alkalommal érdekes kísérleteket tettek. Egy 20m

3-es kőtömböt, mely 1'5 m.-re volt a víz alatt, úgy repesztettek ketté, hogy reá szabadon 11 kg dinamitot helyeztek. Heves explózió után a kötömb ketté vált. A két darabba aztán lyukakat fúrtak és 800—800 gr. dinamittal robbantották szét őket. Egy 3 m

3 nagyságú, 0'8 m.-re a víz alatt levő kőtömböt 4 kg. dinamit, melyet egyszerűen a tetejére tettek, két részre osztott ; mindkét, 4000 kg.-ot nyomó részt aztán fölemelve, eltávolították a vízből. Egy 32 m

3 nagyságú, 1 m.-re a víz alatt levő kőtömböt 800 gr. dinamittal teljesen apró részekre vetettek szét oly módon, hogy a köbe lyukat fúrtak, s így helyezték el a dinamitot. E két utóbbi példa megmutatja, hogy lyukban elhelyezve a dinamit sokkal hatásosabb, mint ha szabadon van. Ciotat kikötőben egy 42 m. hosszú vezérér kimélyítéséhez szintén dinamitot használtak. Fúrótutajról fúrták 5*3 m. mélységben a lyukakat, melyeket 700 gr. dinamittal töltöttek meg. A robbanás után a tutajt elhúzták, s új helyen új lyukat fúrtak, míg az egész vezérér kimélyedett. A törmeléket kerekes pontonnal emelték föl. Ugyancsak Ciotat kikötőjének egyik mólója mellett fenéksziklákat robbantottak fúrt lyukakba telt dinamittal. Itt a durranókénesös kapsziik helyett puskaporos kapszlikat is alkalmaztak. 10. Az indiai öntözések. — A Gang-es-csatorna. (Irrigations de l'Inde. — Canal du Ganges.) írta : Lamairesse. A Ganges Khadirja (a fennsíkba bevágott völgye) 2*5 km.-töl 20 km.-ig változó szelességü. Ott, ahol a Ganges-csatorna vízkivételi müve van, a Sewalicks-hegyek áttörésénél, még kavicsokat mozgat a folyó ; Nogaltól lefelé megszűnik a kavics és a meder homokossá válik. A Ganges-csatorna tanulmányozásánál két terv merül föl ; az egyik a földszinén akarta vezetni, a nivógörbék kanyargásai szerint; a másik pedig egyenes irányban akvadukt segélyével szelve át a Solani völgyét. E második tervet fogadták el hoszszabb vita után, miután előbb Cotton-tervét, mely harmadik módozat lett volna, elvetették. A Ganges-menti öntözések berendezésekor a közegészségügyi kérdéseket is tanulmányozták, mert a Jumna-csatorna-menti öntözések a vidéket egészségtelenné tették. E tanulmányok arra vezettek, hogy 1. Az öntöző-csatornákat a terep alatt kell vezetni, hogy mocsarak ne létesüljenek. 2. Csakis akkor öntözni a csatornával