Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.420 4. Kavicsból készült zárőgátak. (Note relative à l'emploi de gros graviers pour la constitution de batardeaux). írta : Claise. A nem magas zárógátaknak minden palánkfal nélkül kavicsból való készítése nem új dolog. Glaise a zárógátak anyagául 3—10 cm. átmérőjű Meuse-kavicsot használt. Ez a kavics körülbelül 45°-ú természetes lejtőben helyezkedik el. Az ily kavicsból készült gát nem vízhatlan s ezért a külső lejtőjére vékony réteg cserhéjat helyeztek. A használt gát koronaszélessége 1 m. volt s 0-8—0'9 m.-re állott ki a vízből; a lejtök 45° alatt hajlottak. A cserhéjat hajóból hányták a lejtőre és kampós rúddal letologatták. Az ily gát főként oly helyeken czélszerü, hol a talapzat szikla, melybe czölöpöket nem verhetünk. Azonkívül az ily í.-át könnyen készíthető és eltávolítható. Megtörtént az is, hogy a víznyomás a belső oldalon lehámlásokat okozott a gátban, de ez csak azért történt, mert nem volt a csernek elég ideje a kavics nyílásainak eltömésére. A cser helyett czélszerüen lehet tömöszerül földet, trágyát stb. használni. A gát belsejébe ne tegyünk nagyon kicsiny kavicsokat. Ezért nem jó zárógátul a homokos kavics, melyet a kotró mindenestől fölszínre hoz, mert az ilyen anyagot a víz bemossa és a gátat tönkreteszi. A kavicsot tehát a földes részektől meg kell szabadítani. Mindazonáltal az igen nagy kövek sem jók, mert igen erös vízátbocsátás történik. A gát csak állóvízben, vagy csekély folyású vízben alkalmazható. Az ily gát igen olcsó. 5. A bordeaux-i kikötő új, függőleges partfala. (Les nouveaux quais verticaux du port de Bordeaux.) írta : A. Pasqueau. Bordeaux hajóforgalma 1883-ban 3-5 millió Moorson-tonnát, 2'3 millió súlytonnát tett ki s az utolsó 10 év alatt évenkint mintegy 100,000 súlytonnával szaporodott. A hajók rendesen a folyó nyílt rakodópartjait használják s nem igen szeretnek a zárt kikötőbe menni, mely hosszadalmas és költségesebb müvelet. Ezért első sorban a folyami rakodópart kiépítését tervezték egészen a zárt kikötőig 1600 m. hosszúságban. E rakodó pilléreken nyugszik, melyeket 12 m. széles és 2 m. magas nyomott ívek kapcsolnak össze. A pillérek 4 m. szélesek és 10 m. hosszúak s a kisvíz alatt 16 m.-re alapozottak komprimált levegő segítségével. A föld nyomását a rakodóparttól egészen a boltozat belső felszínéig érő köhányás tartja vissza. A költségeket 10.000,000 frkra irányozták elö. Bordeaux kikötőjében, mely 96 km.-re van a tengertől, a folyó feneke 5—6 m. vastag folyékony iszap, mely 2—6 m. vastag iszapos homokon nyugszik; ez alatt pedig 15—20 m. mélyen a kisvíz alatt agyagmárgát találunk. A bírós talaj ily mélyen feküdvén, sokáig nem mertek a folyóban vízi építményeket készíteni. A régi partfalak, melyeket czölöpökre alapoztak, részben a folyó felé kihajtottak és sok munkával járt e mozgás megakadályozása. Csináltak oly czölöpökön nyugvó partfalakat is, melyeket a kihajlástól köhányás véd; de e körülmény a hajók kikötését és partmellé állását nehezíti. Az új partfalnak oly módon kellett épülnie, hogy sem kihajlást ne szenvedjen, sem a kikötést ne akadályozza.