Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.415 Az öntözö-víz nyomott vezetékhálón jut a területre, bár vannak másodrendű cserépcsövek és nyilt árkok is erre a czélra. A nyomott csö a terület legmagasabb pontján csapban végződik. 100 h.-ra körülbelül 5 ilyen csap jut. Az öntözés 3 módon történik : 1. A veteményes táblákban barázdás öntözést alkalmaznak. A sorok 20—25 m. hosszúak, 0'3—0-5 m. szélesek és 0'5—1 m. mélyek. A sorok egymástól való távolsága 0*9—1'2 m. A víz a vízszintes barázdákban folyik s a sorok tetejére ültetett növényeknek csak a gyökerét áztatja. 2. A rétek öntözése lejtős táblákban csörgedeztetéssel történik. A tábla 60 m. széles és 40—50 m. hosszú. Minden 3-ik nap 3—4 órán át kap a rét vizet. 3. Az ülepítő medenczék közel vízszintes területeket foglalnak el s itt csakis télen ülepítéssel tisztítják a csatornavizet. Ide, hol nincsen kultura, 30—50 cm. magas vízréteget bocsátanak, melyet töltések tartanak meg. Tavaszszal megszűnik az iilepítés s a medenczéket müvelés alá fogják. A medenczék terjedelme 2—9 ha. Az öntözés semmi bajjal sem jár, söt az öntözött területeken gyógyulok menedékhelyeit létesítették. Az öntözést a város házi kezelésben, a saját földjén végzi. Bérbe csak kivételesen ad területet. Igen sok csavargót alkalmaznak a telepen. A csatornavíz öntözésének évi igazgatása 58,764 márkába került. Az öntözés üzemi évi költsége 984,4 63 05 márkába jött. 1892 3-ban a rétek 4—7 kaszálás után ha.-kint 40—71,000 kg. szénát adtak s a iiszta jövedelem utánok 129—257 márkát tett ki. A csatornázás és öntözés összes költsége 88,229,786 márkába került, vagyis fejenkint 56*42 márkába; ebből 38 14 márka a csatornázásra, 18'28 márka az öntözésre esik. 1 m

3 csatornavíz eltávolítása és öntözése 1'39 márkába kerül. A csatornázás fenntartása amortizaczionális költsége, valamint az üzemi költségek évenkint összesen 7,886,820 márkába kerülnek, a bevétel 6,135,936 márkát tesz ki évenkint, vagyis 2,978,071 márkával kevesebbet mint a bevétel ; fejenkint tehát 1'9 márka adótöbblet jut belőle. Ha még ehhez hozzászámítjuk az ingatlannak földbérét, fejenkint 3'8 márka esik. E csatornázó és öntözö mód, melyet Berlin nagy arányokban valósított meg, beigazolja azoknak az elveknek helyességét, melyeket Beckmann az 1894-ik évben Budapesten tartott közegészségügyi kongresszuson terjesztett elő : 1. A csatornázó rendszer a tout-à-1'égout elvén alapuljon ; 2. A kis átmérőjű csatornák előnyösen helyettesíthetik a szüle galériákat, melyeket régebben készítettek. 3. A csatornavíz tisztítása legelőnyösebben az átbocsátó talajon való öntözés révén foganatosítható. Szerző összehasonlítást tesz Páris és Berlin csatornázása között. Ott 82,500 ház, itt 23,000 ház van, ott 30, itt 70 lakos jut egy házra. Amaz szélesebb helyen épült, mint emez, ott sokkal nagyobbak a csatornaméretek, mint itt, hol a sugárirányú rendszer is lehetővé tette a kisebb méretek alkalmazását. Ott a vízvezeték, telegráf, telefon, gázvezeték, pneumatikus posta is belefér a csatornába, itt nem. Ott az utczák öntözése kiterjedt, itt ez a luxus ismeretlen ; ott az árapasztók csak ritkán működnek, itt sűrűbben inficziálják a Spreet. Párisban az utczák tisztábban tarthatók, mint Berlinben. A párisi öntözö-területek sokkal alkalmasabbak e czélra, mint a berliniek, melyek kötöttebbek s hol 1—1"5 mélységben már talajvíz van.