Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

36 végleges müvek elkészültével 6-10 m.-t ért el. Kétséget nem szenved, hogy idővel a mólókat fokozatosan meg kell hosszabbítani. Ami a forgalom biztosságát illeti, a Szulina torkolata a mólók kiépítése után a viharos Fekete tenger egyik igen biztos menedékkikötője lett. Az 1855-től 1860-ig a Dunatorokból kijövő hajók 0'85 percentje szenvedett hajótörést, 1861—70 közt csak 0'25°/

0-a. Azonkívül a dunai hajók tonnatartalma óriási mértékben megnövekedett. Végül a hajózás a közrendészet szempontjából igen biztossá vált. 16. Az amerikai Egyesült-Államok közmunkái 1870-ben. (Travaux publics des États-Unis d'Amérique en 1870.) Malézieux jelentése. a) Belső hajózás. A Morris és Cumings-féle kotró a szekrényes betonozó készülékhez hasonlít. Az állkapocsszerüen szétnyíló szekrény a vízbe ér a fenékig s itt a szekrény két része összecsukódik, hogy a kotrandó anyagot magába fogadja. A szekrény leeresztésére és fölhúzására daru szolgál. Az Érie-csatorna 564 km. hosszú Buffalo és Albany között. New-York állam összes csatornái 1460 km.-t tesznek ki. Az Érie-csatorna feneke 17-08 m. széles, vízmélysége 2*13 m., lejtői 45° alatt hajlottak. Zsilipjei 5 3 m. szélesek és 35'55 m. hosszúak. Van 15 egyszerű és 57 kettős zsilipje. b) Tengeri kikötök. Az amerikai kikötök mind természetesek, a hullámoktól és széltől védettek. Igen kevés biztosító és javító munkálat létesült. c) Városok közmunkái. New-York utczái kavicscsal, kővel, aszfalttal, betonnal és fával burkolvák. Az utczák igen nagy része csak kavicsolt ; a főbb utakon lapos sínek vannak, melyeken a kocsiközlekedés történik. A trottoir alatt a földet kihordják úgy, hogy az a szomszédos ház pinczéiének tartozéka. A new-yorki és washingtoni vízvezetéket már az 1863-iki Annales ismertetik. New-Yorkban a vízvezeték föcsöveit először Г83 m. átmérővel készítették, de eltörtek, mikor lefektették őket; később 1'52 m.-est készítettek, melyek már jól tartottak ; mindazonáltal azt tapasztalták, hogy legelőnyösebb, ha 1'22 m.-t nem halad meg az átmérő. Az egész vezetéket egyszerűen a földbe fektették, mert a csatornák méretei kicsinyek voltak a befogadásukra. Gsöszakadások sokszor okoztak bajt. A new-yorki vízvezeték vize 1° és 24° G. közt váltakozik (Párisé a Dhuis forrásaiból majdnem teljesen állandóan 13° fok még a legforróbb nyáron is). Főként a nyílt rezervoár okozza New-Yorkban a vízvezetéki víz nagy höingadozását. A víz eléggé jó ; s általában mindenki bor nélküli vizet iszik. 1870-ben, mikor 942,292 lakosa volt NewYorknak, naponkint 308.040 m

3 volt a vízfogyasztás, vagyis fejenkint 327 1. Főként nyáron óriási a vízfogyasztás. A víz bérletára az emeletek száma és az épületek homlokzatának hossza szerint változó. A washingtoni vízvezeték Potomac akvaduktja 21 km. hosszú; egyik hídja 67-1 m. nyílású 11-36 m. ívmagasságú falazott ívhíd, mely e nemben a legnagyobb. Philadelphia vízvezetékéhez 3"13 m. átmérőjű Jonval-turbinát alkalmaztak, mely e nemben a legnagyobb. A szivattyúk játékának a szabályozására nem elegszenek meg az amerikaiak az egyszerű levegökamrával, hanem hosszú függőleges nyílt csövet alkalmaznak a vezetékre, melyben a víz szabadon oszcillálhat.