Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.327 Kísérleteinek egy új sorozata a ferde falú bukógátra vonatkozik. Az átbukó víz m koefficiense ez esetben lényegesen eltér a függőleges falú bukó esetétől ; megnövekedik. ha a bukó lefelé hajlik és megfogy, ha a bukó fölfelé hajlik. Ugyanekkor az alsó vizszin fölemelkedésének a bukó szélétől és a nyomásmagasságnak viszonya ^ ellenkező értelemben változik, mint az m. Bazin 5-féle hajlású bukóval tesz kísérletet s minden esetben meghatározza azt a viszonyt, melyben a függőleges és hajló gát vizmennyiségi koefficiense van ugyanazon nyomás mellett. Kísérleteiből kitűnik, hogy a legnagyobb fölfelé hajlású gáttól egészen az V2 lefelé hajlású gátig a viszonyszám növekedik; ennél az ^ hajlásnál eléri maximumát s aztán kisebbe1 dik az — lefelé hajlású gátig. Lgyanazon nyomásmagasság mellett pedig a viszonyai szám annál jobban megközelíti az 1-séget, minél alacsonyabb a bukó. A bukó hajlásszöge nagyban befolyásolja az átbukó víz alsó színének alakját. Ha függőleges helyzetből lassan fölfelé hajlítjuk a gátat, az г fölemelkedés növekedik s a görbe kezdetének tangense is emelkedik, ~ hajlásnál függőlegessé válik, majd további hajlásnál fölfelé irányul s az alsó vizszin a küszöbtől hátrafelé hajlik. Ha pedig a gát lefelé hajlássa! ellátott, az г megkisebbedik és lassankint O-sá válik s a tangens a küszöbnél vízszintes lesz. Ami most a bukóvíz felső szinét illeti, erre nézve igen jellegzö az átbukóvíz e vastagságának a küszöb fölött és a nyomásnak viszonya j-, valamint a bukó víz T, vastagságának (az alsó szín csúcsától mérve) és a nyomásnak viszonya —, Minél jobban hajlítjuk lefelé a bukót, az - szám annál inkább kisebbedik; ugyanazon e 'о hajlásnál pedig - a nyomással és a gát alacsonyságával nő. A —- értéke annál nagyobb, minél inkább fölfelé hajló a gát. A felszínek megállapításán kívül Bazin vizsgálat alá veszi, hogy Bomsinesq képletét az átbukó víz mennyiségére nézve : mennyire igazolja helyettesíti az m együtthatót. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy ez arányosság az m és II— I kifejezés közt csakis a fölfelé lj

x hajlású és lefelé x/i hajlású gátak között van meg. Hogy a Boussinesq képlete használható legyen, szükséges volna minden esetben az ~ koefficienst ismerni, ami nehéz dolog, mert az s megismerése nem könnyű, Ezért Bazin táblázatot állított össze, melyből kiszedhető az a modulus, melylyel a függőleges bukó koefficienset meg kell szorozni, hogy a ferde bukó koefficiensét megkapjuk. Ez a modulus az 1j

1 fölfelé hajlású bukótól az 1/

i lefelé hajlású bukóig (H)H-tól 1-09-ig változik.