Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.302 ságos. A hajózó kamrák méreteire nézve minimumban 38'5 m. hosszúságot, 5'2 m. szélességet és 2 m. mélységet állapították meg. Megállapodások történtek a csatorna földmunkáinak kiviteli módjára, a kikötöfalak alapozására, a nagy sebességű közlekedésnél a csatornalej tök fenntartására stb. A 2-ik nemzetközi kongresszust Bécsben tartották 18N6-ban s ez alkalommal a kongresszus tagjai külön hajón beutazták a Dunát, hogy a végrehajtott szabályozó munkálatokat megtekintsék. Voisin részletesen leírja a kongresszus megnyitását és lefolyását. B) A kongresszus 1. csoportjának munkálatait ismerteti A. Boulé és J. Birsek. E csoport a csatornák közgazdasági hasznával foglalkozott s arra a következtetésre jutott, hogy a csatornák létesítése oly helyeken is indokolt, hol vasutak vannak s hogy a csatornák létesítése a lecsapol ás és öntözés kérdésével is lehetőleg összekapcsolandó. C) A 11. csoport munkálatait ismerteti B. Iloltz és Carlier. Foglalkoztak a csatornák és müépítményeik normális méreteinek megállapításával. Ezek a méretek a főcsatornáknál következők legyenek : a) A hajó bemerülésének és a csatorna vizeszelvényének aránya 1 : 4 legyen, b) A vízmélység 2'0 m., hidak alatt 2 5. с) A csatorna szélessége a fenéken IG m., alagutakban, csatornahidakban 7'5 m. d) Nyílt magasság a hidak alatt í'ő m. *e) Zsilipeknél a vízmélység 25 ni., szélesség 7-0 m., hasznosítható hosszúság 57-5 m. ТУ) A III. csoport munkálatait, melyek a viziutak kihasználására vonatkoztak, B. Deny s ismerteti. A kongresszus hosszas vita után abban állapodott meg, hogy a csatornákon a rendszeres vontatást szükségesnek tartja, de oly módon berendezve, hogy ez ne zavarja a szabad vontatást. Ajánlja a hajóvállalatok olynemü szövetkezését, hogy csekély árúkat félig üres hajókon ne szállítsanak, hanem a forgalmat közös megegyezéssel bonyolítsák le. Szükségesnek tartja árútárak, magazinok építését, továbbá kikötök és téli menedékkikötök építését. Végül a kereskedelmi törvénynek a belhajózásra vonatkozó intézkedésein változtatást óhajt. Ej A IV. csoport munkálatait, melyek a tenger melletti csatornák építésére vonatkoztak, Bailatier de Mas ismerteti. E kérdést csak nagy általánosságban tárgyalta a kongresszus és a 3-ik, Majnai Frankfurtban tartandó kongresszusra tűzte ki bővebb tárgyalását. F) B. de Mas ismerteti a rajnai hajózá.-t 1885-ben. Előadja, hogy az oly természetű folyókon, mint a Rajna, a jég, a kis- és nagyvizek alkotnak hajózó akadályt. Ez akadályokról táblázatot közöl, hogy egyes helyeken hány napig tartóztatták föl a hajózást. A jövö-menö hajóforgalom az összes (német és hollandi) rajnai kikötőkben 1885 folyamán 123 millió tonnát tett ki. A forgalom folytonos növekedése konstatálható. 1885-ben fölfelé a szállítás díja tonna km.-enkint átlag az egyes vidékeken 0-011—012 frk között változott, a lefelé menő forgalomban 0'005 és 0*009 frk között. lN82-töl 1885-ig 20—21%-kal csökkent a vontatás költsége. A hajók újabban vasból készülnek, a hajóállomány gyaporodik s megkezdték Köln és London között a direkt hajó-összeköttetést s e czélból egy folyam- és tengerjáró hajót készítettek. G) Auguste Boulé ismerteti a Majna csatornázását Frankfurt és Mainz között. E két város egymástól 36 km.-re van; közöttük az esés 8 m.; a folyó minimális