Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

30 táblákkal zárhatók. A táblák kezelése a fal tetejéről történik. E fenékáteresztök szolgálnak arra, hogy rajtuk a gát mögött összegyűlő hordalékot lebocsátani lehessen. A gát megépítése sok fáradságot és sok körültekintést igényelt. Mindenek előtt az építkezés helyére hozzájáró utat kellett készíteni, mert a szoroshoz nehezen lehetett hozzáférni. Azután a Verdon vizének elvezetéséről kellett gondoskodni ; e czélból a jobb- és balparton a sziklába alagutakat vágtak, melyek mindenikén körülbelül 100—100 m

3-t lehetett elvezetni. Arról szó sem lehetett, hogy az árvízi 1200 m

3 hozomány részére lehessen elvezetést csinálni és így minden nagyobb árvíz a munkahelyet elöntötte. De e nagyobb árvizek nem gyakoriak s egymásután 3—4 hónapig is 200 m

3-en alul van a Verdon vízhozománya. Ez elvezető nyílások alatt a folyón keresztben ideiglenes gátat készítettek, melynek védelme alatt a végleges gát elkészülhetett ; e zárógát két jól záró czölöpsorból és a közéjük vert agyagrétegből készült. Ezután az alapozás gödrét kotorták ki. Ezt úgy csinálták, hogy két sor záródó czölöp közé fogták az alapgödröt s innen emelték ki a folyó hordalékát mindaddig, míg a csupasz sziklafeneket elérték. Felfakadó, szivárgó vizekkel igen sok bajuk volt s egy hirtelen jött áradás, mely a munkahelyet megrongálta, iszappal betöltötte, zavarta meg a kotrás menetét. Végül kikotorták a gödröt, megkezdték a betonozást, de egy hirtelen árvíz minden eddigi munkát újra tönkre tett. A másik évben három zónára osztva sikerült tisztára kotorni az alapgödröt és mperczenkint 9000 L-t emelő szivattyúzás mellett egészen kitisztították a fenéksziklát. A betont szárazon, vagy igen kis vízréteg mellett öntötték. A kővetkező évben megépítették a betonalapra a gáttestet, melyben az építés ideje alatt jelentkező árvizek lefolyására utólagosan beépítendő nyíiást hagytak. Sok nehézséggel járt a zsiliptáblák elhelyezése és a Verdon levezetésére szolgáló csatornák elzárása. A minduntalan jelentkező árvizek sok kárt csináltak, de végre befalazhatták a gáttest szabadon hagyott nyílását is. Végül leírja De Tournadre a Zola-csatorna gátját, mely Aix városát látja el vízzel. A gát a Tholonet völgyeiben épült és 2'5 millió m

3 esővizet fog föl; magassága 36-5 m., vastagsága lent 1275, fönt 5'8 m . hossza lent 7 in., fönt 62-5 m. A gát nem elég biztossággal épült. 11. Szemle. (Chronique.) A tenger fenekének kőzettana. Delesse könyvét ismerteti Gariel. II. FÉLÉV. 12. Különleges építkezések Pondicliéryben és a Madras kormányzóságban. (Procédés de construction spéciaux à Pondichéry et à la présidence de Madras.) írta : Lamairesse. a) Pálmaczukor alkalmazása a mészben. Az indiaiak, hogy a malter kötő-erejét növeljék, a mészbe pálmaczukrot (jagre) kevernek. Smith kapitány többnemü kísérletet csinált e szerrel s azt tapasztalta, hogy a pálmaczukor növeli a víznek a mészre gyakorolt oldóképességét, növeli a malter összetartó és a téglához tapadó képességét. A tiszta vízzel készült malternél a kohézió kétszerakkora, mint az adhézió, míg a pálmaczukros malternél e kettő egyenlő. A pálmaczukorral kezelt malter előbb és tartósabban keményedik meg, mint a közönséges malter. Smith a víznek literébe 25—30 gr. pálmaczukor keverését ajánlja. A víz rendes körülmények közt saját