Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

.290 23. A dieppei kikötő félárapálymedenczéjének alsó zsilipje. (Port de Dieppe. Mémoire sur la construction de l'écluse d'aval du bassin de mi-marée.) írta : Paul Alexandre. A dieppei félárapály-medeneze az új elökikötöt és az új zárt kikötőt kapcsolja össze és megalkotása az 1880-ik évi törvény alapján vált lehetővé. A medencze zsilipjének ellenfalai 18 m.-re vannak egymástól. Ez a méret csekélynek látszik, de újabban a kerekes gőzösök már majdnem teljesen kimentek a használatból s a hajók szélessége hosszuknak 10-ed részére redukálódott. így az újabb tránzatlántikus gőzösök csak 15 7 m. szélességitek. A zsilip hossza 30 m. ; küszöbének magassága 1 m.-re van a 0 alatt és így a legkisebb dagály szine 7-5 m.-rel magasabb a küszöbnél, a legnagyobb dagály 11 m.-re, a félárapály 5'5 m.-re van fölötte. így tehát a középterbelésü hajók a dagály kulminációja előtt és után 3 órával még ki- és bejárhatnak a medenczébe. A zsilipnyilás szárnyas kapukkal és támasztó kapukkal ellátott. Ez a félárapálymedencze tulajdonképpen kamrája a belső, zárt kikötö-medenczének s ezért a félárapálymedencze megtöltésére és ürítésére vízvezetékek szolgálnak. A zsilip alapozása egyetlen légnyomásos szekrény segítségével történt. A talaj a 0 fölötti 1*4 m.-ig kavics, ez alatt 2 in. vastagságban agyag és turfa következik, mely ismét kavicsot takar. 8 m. mélységben aztán krétamész az alsó tala.j. Az erősen feltörő talajvíz nem engedte meg a közönséges alapozó módokat s ezért az egész zsilipet egyetlen keszon segítségével alapozták. A keszon 35-4 m. hosszú, 33"50 m. széles és 16*6 m. magas volt. Egészen a — 6*6 m. mélységig kellett alásülyeszteni úgy, hogy a keszon felső része 10 0 m.-re állt a sülyesztés után a 0 pont fölött. A munkakamra kereszt- és 5 hosszanti fallal 11 rekeszre oszlott. Az egész szekrény és választófalai vasból készültek. A szekrényt a zsiliphelytöl oldalt szerelték föl s aztán a munkahely kellő kikotrása után minden nehészség nélkül állították oda be. Minden rekesztéke a szekrénynek kürtövei és légzsilippel volt ellátva. A sűrített levegőt 3 lokomotív szolgáltatta összesen 28 lóerővel. A keszon minden rekeszénél G munkás dolgozott : 2 az anyagot kotorta, 2 a kiürítést végezte, 1 a légzsilipen kívül hordta el a kikotrott anyagot, 1 a felügyeletet végezte. Egyszerre 7, legfölebb 8 rekeszben dolgoztak. A szekrény sülyesztése akadály nélkül történt s a sárga kavics, ameddig lementek, biztos alapot nyújtott. A munkakamrát betonnal töltötték ki, mely 2 rész malterból és 3 rész kavicsból készült. Az összes betonmennyiség 1927 m

3-t tett ki s naponként 120 m

3-t öntöttek. A beton igen jól kitöltötte a szekrényt s nem maradt semmi köz a szekrény teteje alatt. Ezután a szerző részletesen leírja a falazást s e munkálatnál tett óvóintézkedéseket. A költségek, melyek igen nagy körültekintéssel vannak részletezve, 793,985Ю4 frkra rúgtak a zsilip falára vonatkozólag; a zsilip teljes felszereléssel (kapukkal stb.) 1.065,000 frkba került. 24. Szemle. (Chronique ) A vízfolyás hasznosítása a hajók fölfelévontatásánál. írta Girardon. A vízi lokomotivhoz hasonló szerkezet, melyet az 1887-iki Annales ír le, már régóta szolgál a hajók vontatására a Sault-au-Rhónenál, Ain départementben. A drótkötél a Rhône