Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

27 tartalom. A Var évenkint 19.190,911.000 kg. iszapot szállít a tengerbe ; e szám 11,994.321 m

3-nek felel meg. E nagy'iszapmennyiség elég volna 4000 h. területnek 30 cm. vastagságban való elbontásához. A Varból kivett 1 m

3 állandó vízfolyással évenkint 7—8 h.-t lehet kolmatálni. A folyó balpartján berendezett medenczék úgy készültek, hogy minden 30 h-ra legalább 1 m

3 víz esik; de vannak oly medenezecsoportok, melyeknél 15—20 h-ra esik már 1 m

3 víz mperczenkint. így tehát a medenczék feliszapolása körülbelül 4 év alatt megy végbe. E számítást a tapasztalat is beigazolta. Azonkívül elemezték vegyileg is a Var iszapját, mely 100 részben 45 rész savakban oldhatlan anyagot, 5 rész aluminium és vasperoxydot, 40 rész szénsavas meszet, 0 1 rész nitrogént, 9*9 rész kötött vizet, szént stb. tartalmazott. A mennyiségi és vegyi vizsgálatok azt sütötték ki, hogy a Durance és Var igen megegyeznek mind az iszap gazdagságában (relative), mind minősége tekintetében. Ez a vízgyűjtő-talajuk geologiai alkata és a meteorologiai viszonyok egyformasága miatt van úgy. A Var mentén a szabályozó munkálatok alalt igen gyakori volt a váltóláz. Azonban e betegséget közvetetlenül nem a munkálatok idézték elö; megvolt már azelőtt is, mert a láz csirái a Var rendetlen, poshadó medrében és iszapjában termékeny talajra találtak Természetes, hogy a kolmatálás czéljából elborított területek fokozták a bajt. De ez csak múló jelenség volt, mert a felkolmatált területek aztán éppenséggel nem egészségtelenek, sőt a régi mocsaras állapottal szemben határozott javulást eredményeztek. Vigan véleménye szerint a közegészség megköveteli, hogy a kolmatálás medenczéiben mindig elegendő magas víz legyen, hogy a medencze tóként és ne mocsárként szerepeljen. A tapasztalat is megmutatta, hogy mihelyt valamely medenczéböl a vizet leeresztették úgy, hogy az iszapréteget csak kevés víz borította, a közeiben a lázas betegségek mindjárt fölléptek. Vigan a már elkészült és kolmatált medenczék lecsapolását tavasz közepén ajánlja, mikor a nap elég meleg már, hogy az iszapot gyorsan kiszárítsa, a növényzet még nem oly előhaladt, hogy a vegetáció szétbomlása a levegőt megfertőztetné. A munkálatoknál foglalatoskodókat ellenállókká kell tenni a lázzal szemben : jó lakás, tisztaság, bőséges táplálék, erősítő italok (kávé és khinabor) igen jók a láz ellen. Kívánatos, hogy a munkások napnyugta után ne tartózkodjanak a szabadban, mikor is a láz csiráit legkönnyebben megkapják. A munkálatok alatt a kávé és khinabor kiosztása állandó volt; azonkívül két kórházat is készítettek a betegek számára. Azonban a kolmáció befejeztével a bajok eltűnnek ; a régi posványokból, mocsarakból, homok- és kavicszátonyokból viruló rétek és mezők válnak, melyek kitűnő termékenységüek. A Var folyó medrére a töltésezésnek nem volt érezhető hatása. Nadault de Buffon fölemlíti, hogy az Isère medre a töltésezés után mélyedt ; ehhez hasonló a Varon nem jelentkezett; söt a Var deltáját és torkolatát folyton előbbre tolván a tengerbe, medrének lassú emelkedése várható. A töltések fenntartására nézve a Var mentén sajátságos tapasztalatot tettek. Árvíz alkalmával aköhányással védett töltések lábánál erős kimosások keletkeztek, melyek megbontották a köhányást, egy részét lesülyesztették úgy, hogy a kövédö helyrepótolása minduntalan szükségessé vált. A kőanyag szállítására szolgáló munkavasút elbontatván, szükségessé vált már e czélból is helyi érdekű vasút létesítése a Var mentén. A Var töltésezö munkálatai összesen 7,432.000 frk.-ba kerültek ; némi pótló munkálatokkal a befektetés körülbelül 8 millióra emelkedik. Az elért eredmény a következő: 17 km. hosszú jó közlekedő út létesült a Var völgyében; 500 hekt. erdő