Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

18 módon, hogy hajlott keresztgátakat létesítünk a kisvízi meder partjáig. E középvízi meder keresztgátjai közé faültetvényeket (kosárfüzet) teszünk, de a gátaknál magasabbra nem engedjük nőni őket. A középvízi meder ily módon feliszapolódik s rétté válik, melyen az ültetvények és gátak már mind eltűnnek az iszap és növényzet alatt. Ha e munkálatokat az Allier-folyón is végrehajtják, akkor tekintélyes kiterjedésű termőterületeket nyernek, a Loire homokja megkevesbedik s a hajózó út megjavul. E javasolt szabályozástól Lechalas nagy eredményeket vár. Végül számításokat tesz Lechalas a Loire-ban mozgó homok mennyiségére s különböző példákat vesz föl a szabályozással elérhető eredményekre vonatkozólag. 9. Grandcamp védelmi munkálatai. (Note sur les travaux de défense de Grandcamp.) írta : Le Moyne. Grandcamp (Calvados) lapos partját az árapály és a hullámok erősen szaggatták úgy, hogy igen értékes földterületek szakadtak a tengerbe. Ezért biztosítani kellett a partot, mely kavicscsal borított agyag volt. Oly helyeken, hol a kavics elég vastag rétegben terült az agyag fölé, ott igen jó védő burkot alkotott, de ott, ahol a kavics az agyagon gördült, ott erős kivájások jöttek létre. Gerendázatból és kövekből megerősítették tehát úgy a partot, hogy lapossága ne változzék s így rajta mintegy erösebb kérget készítettek. Azonban e szerkezet csak még inkább kedvezett a hullámok fölszaladásának s a partszaggatások nem szűntek meg. A keleti szelek ellen ezért három hullámtörő sarkantyút készítettek czölöpökböl, melyek azonban nem zárt sorban állottak egymás mellett, hanem közökben leverve. Szükség volt a czölöpök közt nyílásokat hagyni, mert azt tapasztalták, hogy a zárt czölöpf'alat a kavics egy oldalról erősen megterheli, a hullám kimossa, míg a nyílt czölöpsor között a a kavics nem tesz rombolást, sőt a czölöpök mellett kedvező rétegben fölgyül. 10. A hidraulikus meszek osztályozása. (Note sur la classification des chaux hydrauliques.) írta: Léon Dur and-Clay e. Valamely mész hidraulikus fokát azon viszony határozza meg, melyben az agyag és kausztikus mész benne föltalálható. A meszeket általában így szokták osztályozni: 1. kövér, vagy sovány mész; 2. gyöngén hidraulikus mész; 3. közepes hidraulikus mész : 4. hidraulikus mész ; 5. kiválólag hidraulikus mész ; 6. határmész (chaux limites) ; 7. czement. Vicát %-okban határozta meg minden kategória agyagés mésztartalmát; Durand-Claye pedig minden esetben az agyag és mész viszonyával óhajtja kifejezni a hidraulicitás fokát. A márványban a hidraulicitás 0, míg a tiszta agyagban végtelen. Vicát szerint a hidrauiieitást a következő táblázat adja meg : hidr. fok. Sovány vagy kövér mész ... ... — O'OO—O'IO Gyöngén hidraulikus mész ... ... — ... 0-10—(V16 Közepesen « « ... ... ... ... ... 0'16—0*31 Hidraulikus mész ... ... ... ... ... 0"31—0'42 Kiválólag hidr. mész ... ... ... ... ... О'42—0'50