Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
180 4. A vízvezeték vízfogyasztása és vízveszteségei. (La consommation et les pertes dans les distribution d'eau.) írta : James Harlow, fordította Gariel. Harlow több amerikai város vízfogyasztását a különböző évekből táblázatos kimutatásba foglalta és grafikailag ábrázolta s arra a tapasztalatra jött, hogy a fejenkinti vízfogyasztás növekedőben van az idővel. Különben városonkint is nagyon változó a fejenkénti fogyasztás; az összehasonlított 17 város között 41-4 l.-töl 457-3 1.-ig változott fejenkint. E különbségre az évi temperatura s a lakosság száma is gyakorol befolyást, de azonkívül még a vízhasználatok módja is tekintetbe veendő. Ugyanis a házi szükségletre fejenkint 95 1. bőven elegendő ; a többit a gyárak, utczai öntözés és a vízveszteségek teszik ki. De a szállított vízmennyiség meghatározásába is csúszhatik be hiba; ha a vízemelö gép dugattyújának lökésszámaiból határozzuk meg a szállított vizet, 15'44%-kal is többet kaphatunk a tényleges szállítmánynál. Igen sok víz vész el oly módon, hogy a vizet tározó rezervoárok átbocsátók; Bostonban a rezervoár ilynemű vesztesége 72,000 1.-t, Fall River-ben 190,000—380,000 L-t tett ki naponkint. A párolgás a rezervoárokban m 2-kint és naponkint 03 m 8-re tehető. A csővezeték vízveszteségei az illesztéseknél szintén jelentékeny s egyik esetben 2°/o-ra becsülték. De a legnagyobb vízveszteségek a házicsapok rendetlen kezeléséből, a romlott csapok ki nem javításából s rajtuk a víznek jóformán szabad áramlatban való elfolyásából erednek; Bostonban 1873-ban egy felülvizsgálat 4111 ily esetet konstatált s a baj megszüntetésével fejenkint 38 1.-t lehetett megtakarítani. Főként az árnyékszék-csapok rossz szerkezete veendő itt figyelembe s a hatóságnak csakis kipróbált, kevés fogyasztású öblögető készülékeket volna szabad engedélyezni. 5. Szemle. (Chronique.) a) A csatornavíz kérdése Francziaorszagban és a külföldön. írta : A. DurandClaye. 1. Párisban tovább fejlesztették a gennevilliersi mezők öntözését, melyhez 1869-ben kezdettek hozzá. 1877. jan. 1-én 300 h. állott öntözés alatt évi 10,643.419 m 8 vízhasználattal. Az öntözött terület h-ja 60—120,000 kg. luczernát, 100—130,000 kg. fiinemüt, 100,000 kg. marharépát, 90,000 kg. káposztát, 50—100,000 kg. murkot, 250—300 hlit. krumplit, 60,000 fej articsókát, 75,000 kg. ürmöt, 40,000 kg. fodormentát termett. Az öntözött terület h.-nak bére 300—500 frk volt. Azonkívül részletes tervet dolgoztak ki a csatornák összes vizeinek az öntözés czéljaira való fölhasználására. Az új öntöző-terület Glichy és a St. Germain erdő északnyugati részén terülne el. 2. A többi franczia városokhan még nem öntöznek csatornavízzel. Egyedül Reimsban tettek erre vonatkozólag tanulmányt (1. az «Annales» 1877. évi folyamát), de ott is egyelőre a vegyi tisztítást határozták el. 3. Angolországban London még mindig bebocsátja haszontalanúl a vizét a Themzébe. 462 város közül, melyek 5000-nél több lakosuak, 341 a folyókba önti csatornavizét, 121 rendszeres tisztítás alá veszi, még pedig 64 öntözésre használja, 18 vegyileg tisztítja, 39 filtrálja. 4. Németországban Berlin új, kivitel alatt álló csatornázásánál az öntözés útján való tisztítást fogadták el alapelvül (1. az «Annales» 1876. évi folyamát); az öntözésre berendezendő terület nagysága 1560 h.; az öntözéshez már a déli ura-