Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

124 Delocre kimutatta, hogy ha a fal olyan vastag, mint amilyen széles a völgy, akkor a víznyomás horizontális komponensét a völgyoldalok rontják le s a fal csak éppen a nyomás átvitelére szolgál. De ha ez igaz, akkor következik, hogy a falvastagságánál szélesebb völgy oldala a vízszintes komponensnek csak egy részét rontja le. Ha tehát l a völgy szélessége, x a fal vastagsága, akkor a falnak csakis az (1-х) szélességre ható vízszintes nyomást kell elviselni tudnia. Az alulról fölfelé szélesedő szük völgyek zárógátjainál tehát a gát alsó részében a horizontális nyomást a völgy oldalai veszik fel; ez bizonyos magasságig tart így, addig t. i., inig a völgy szélessége meghaladja a fal vastagságát. Ez a magasság a semmi nyomás síkját állapítja meg. Pelletreau a völgy szélességére nézve különböző eseteket vesz föl és mindegyik esetre megállapítja számítás útján a fal első- és hátsó oldalának alakját. E számításokban azonban a völgy szélességét a fal egész magasságára állandónak veszi. Majd áttér az alulról fölfelé szélesedő völgyek esetére s erre is megállapítja a falprofilt. Pelletreau szerint a falprofilok segítségével az építésben igen nagy megtakarítások érhetők el. 22. Az eucalyptus és ipari alkalmazása. (L'eucalyptus et ses applications industrielles.) írta : Félix Martin. Az Ausztráliából eredő eucalyptus-fák, melyek majdnem tölgyfa-keménységüek, meghonosodtak már a Közép-tenger partjain. Vannak fajok, melyek már 10—12 C° hideget is kibírnak. Igen magasra növö, fölálló ágazatú, kaszaalakú levelekkel ellátott fák ezek. A levélzet állandó és illatos. Kiváló tulajdonsága az élő fának, hogy igen nagy mennyiségű vizet tud felszívni s ezért a vizes helyeket szereti. Magassága 60— 70 m. ; néha 100 m.-ig fölnö. Virágját a fa tetején hordja. Kergét, mint a platán, leveti. Igen gyorsan nő ; egy év alatt 6 m.-t is kitesz a növekvés ; naponkint átlag 4 mm.-t nő magasságban és 0'22 mm.-t a törzs-vastagságban. A fa teljes keménységét csak 15-ik évével éri el. Fiatatabb fák lágyabbak. Kitűnő sajátsága a fának, hogy nem vet árnyékot és ezért alatta dús erdei szénatermés nyerhető. Jól fejlik a meszes és homokos talajon egyaránt. A fát magról vetik és átültetik. A fás szárú, fejletebb csemeték könnyebben fogannak meg átültetéskor. Az eucalyptus-erdök hektárja némelykor 2000 frkot jövedelmez évenkint, vagyis 26 év alatt 53.254 frkot; de e jövedelem túlságos nagynak látszik s átlagban 300 frkra tehető az évi bruttó-jövedelem. Fája árboczokra, épületfákra, talpfákra alkalmas. Évenkint levedlö kérgét tannintartalmánál fogva cserzésre használják. Leveleiből illatos olajat sajtolnak, mely világításra, illatszerekre és gyógyszerekre alkalmas. Főként láz ellen jó s a khinint helyettesíti az olaj alkohohol oldata. Igen jó szolgálatot tesz az utak és vasútak szegélyezésére. Legnagyobb haszna azonban az eucalyptusnak a mocsarak kiszárításában vanAz eucalyptus-ültetvények kiválólag egészségessé teszik a levegőt s a lázasbetegségek csiráit elölik. Algériában a legegészségtelenebb vidékek az eucalyptus-ültetvények után igen egészségesekké váltak. Az eucalyptus mintegy kiszivattyúzza a vizet a mocsarakból s levelei és zöld ágai segítségével elpárologtatja. De azonkívül