Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

112 Mindkét hivatalnak tárháza van a tisztító-eszközök és tisztító-szerek számára. Ez utóbbiak közül vannak dezinficziálók, mint a kalciumklorür, vas- és ezinkszulfát, naftalin, melyeket az árnyékszékek, vásárcsarnokok stb. dezinficziálására használnak és vannak tulajdonképpeni tisztító szerek, mint klórhidrátsav és nitrobenzin, melyek maró hatásukkal a vizeldékben, árnyékszékekben lerakódott anyagok lemosására czélszerüek. Az új szerszámok és anyagok évi beszerzésére valamint szerszámjavításokra 220.000 frankot fordítanak. Az utczák söprésére igen régi intézkedések ismeretesek. Már 1285-böl is maradtak fönn rendeletek. 1873-ig az utczák söprésére 6 m. szélességben a háztól a háztulajdonosok voltak kötelesek. Az 1873-iki törvény e kötelezettség alól föloldotta a a háztulajdonosokat és a söprésre a várost kötelezte oly módon, hogy a háztulajdonosoktól söprés czímen járulékot szedhessen. A háztulajdonosok fizette söprésdíj a 7 kategóriába sorozott utczanemek szerint 0'7—0'1 frankig változik m

2 és évenkint. A söprendö utczafelszin 14,500.000 m

2. A söprést nyáron 3-tól 6 óráig végzik reggel, télen 4-töl 7 óráig. A szemetet hordó kocsik 6—8-ig járnak nyáron és 7—9-ig télen. De e föseprésen kivül pótlósepréseket is végeznek, melyek igen nagy összegbe kerülnek. Az utczaseprök száma 3000. Ezenkívül működik 190 seprőgép, melyek mindenike 10 ember munkájának felel meg. Különös gonddal söprik és tisztogatiák a vásárcsarnokokat és piaczokat. A seprőgépek ára 1000 frk. ; egy ló húzza őket és 750 kg. súlyúak ; óránkint 5500 m

2 seperhető meg velük. Főként hóolvadáskor tesznek kitűnő szolgálatot. Az összesöpört szemetet vagy közvetetlen a csatornákba öntik, vagy kupaczokba rakják, melyeket aztán a szemetes kocsik hordanak el. Mióta az utczákat kikövezték s az öntözö vízzel együtt a szemét a csatornákba jut, azóta a söpört-szemét trágyaértéke megkisebbedett. A szemétkihordást a város vállalatba adja ki. Régebben a házi szemetet esténkint a lakók az utczára rakták, ki s előbb a rongyszedök éjjel átkutatták s csak azután került elhordás alá. 1870 óta a dolog megváltozott s a házi szemetet minden reggel a szemetes-kocsiba rakják. A rongyszedéssel 7000 hatóságilag bejegyzett s még ugyanennyi nem bejegyzett ember foglalkozik. Napi keresményük összesen mintegy 20.000 frank, vagyis 7—8 millió frk évenkint. Ezek a rongyszedök már nem az utczán dolgoznak többé, hanem fölmennek a konyhákba s ott válogatják ki az értékesebb hulladékokat s aztán a szemetet le viszik az utczára és beöntik a szemeteskocsikba. A hó és jég eltávolítása az utczákról egyike a szolgálat nehezebb részének. Egy 10 cm. vastag hóesés már 1,500.000 m

3 hónak eltávolítását követeli s ily nagy hőmennyiségnek jóformán azonnal való kihordása különleges intézkedéseket tett szükségessé. Mindenek előtt a járdáról söprik el a havat. Azonkívül berendeztek kiterjedt kocsiszolgálatot, mely a hó elhordását gyorsan eszközli. De a hó legnagyobb részét a csatornákba hányják. Ilyenkor fontos, hogy a hó ne legyen tömött, jégszerü, mert a csatornavíz nem volna képes fölolvasztani a jeget. Vannak hósöprö gépek, melyek igen jól végzik a szolgálatot. Kísérletet tettek a hóolvasztó gépekkel is. melyek erős gözsugárt lövelnek ki, de nem bizonyultak jóknak. Hóekéket is próbáltak, de a hó sohasem olyan vastag, hogy őket alkalmazni lehessen. Az öntözés a kavicsolt utakon márcz. 15-én kezdődik és okt. 15-én végződik, a kövezett és aszfalt utakon ápr. 15-én és szept. 30-ikán. Az öntözést hordókkal és vízsugárral végzik. A hordó 4'5 m. szélességben 450—600 in. hosszú utat öntöz meg 1000 — 1300 1. víz segítségével.. A vízsugárral való öntözés sokkal kényelmesebb és mintegy félszerte olcsóbb. Az öntözö csövek .12—14 m. hosszúak és kis kerekes