Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

12 mozgatja a tenger felé ; a dagály heves, zavaros és gyorsan taszítja föl az iszapot. Azt is észlelték, hogy a Loire torkolatánál a nyár folyamán, főként kisvíz idején temérdek iszap rakódik le. Ezt úgy magyarázzák, hogy kisvíz idején a vízfolyás csöndesebb, mely körülmény a hordalék lerakódására kedvező. A hordalék mennyisége arányos a víz sebességével és a víz mélységével. Észlelték, hogy a fenéken 10°/

0-kal több, a felszínen l()°/

0-kal kevesebb agyagot mozgat a víz, mint a fele mélységben. A homokot leginkább a víz örvénylése, hömpölygése szállítja; de ha a víz egyenletes mozgású, a homok mindjárt leülepszik. A víz hömpölygését leginkább a fenék egyenlőtlenségei, az örvényeket a partok szabálytalansága idézi elő. A partszaggató erő egyenes arányban van a vízsebesség négyzetével, a víztömeg nagyságával és fordított arányban a part görbület-sugarával. De a meder és a partok egyenlőtlenségein kívül a víz duzzadását és az örvényeket ínég az áradások is előidézik. A föés mellékfolyók vizeinek összetalálkozása, az újabb és újabb vízrétegek lehúzódása megszünteti a folyás egyenletességét. Minden áradáskor egy nagy vízhuilám húzódik le a folyókon. Amint ez árhullám előhalad, esése nagyobb lévén, mint az előtte folyó víznek, mintegy reátólul, előre nyomja, felduzzasztja és a folyásban rendetlenséget okoz. Az árhullám apadó része lassúbb menetű ; s míg az áradó rész kiszaggatja a hordalékot, az apadó rész lerakja. Az árapály tüneménye a folyó torkában hasonló jelenségeket mutat, csakhogy fordított irányban. Sainjon szerint a Loire hordaléka és a víz sebessége között a következő az összefüggés : A hordalék átmérője m. 0-0025 0-01 0'04 0*10 0'17 0'38 0'67 A fenéksebesség m. 0*25 0'50 1-00 1-50 2'00 3'00 4-00 A középsebesség m. 0'36 0*70 143 2*14 2*86 4'29 5 21 Dubuat kisérletei szerint az egyes anyagnemek következő fenéksebesség mellett mozognak : Fazekas agyag ___ ... ... .... 0 081 m. mellett Homok ... ._. — ... ... ... ._ 0 162 m. » Éles, durva homok ... ... ... ... 0 216 m. » Ánismag nagyságú kavics ... — .. 0 108 m. » Borsó » » ... ... ._. ... 0 189 m. » Bab » » ... ... 0 325 m. » Hüvelykujj vastag kerek kavics ... 0 650 m. » Tyúktojás nagyságú » 0 975 m. я Minden akadály elősegíti a kimosásokat. Néha a sokáig egy helyen álló hajók alól a víz kimossa a hornokot és mélységeket alkot. Azonkívül a jég is befolyásolja a hordalék mozgását. A jég a partok mentén és a meder fenekén egyaránt létesül. De leginkább a magas zátonyok fölött fagy be a folyó, mikor is a jég alsó fele a zátonyok tetejéhez hozzáfagy. Ha az áradó víz az ily jeget fölemeli, a zátony felső rétege szintén fölemelkedik vele együtt s a jég a kavicsokat és homokot messze elszállítja s ott ejti csak le, hol elolvad. A víz elragadó ereje a magasságától függvén, a nagyvizek egészen más befolyást gyakorolnak a mederre, mint a kisvizek. A nagyvizek nagy mélységeket és iszaplerakodásokat, vagyis a meder rendetlenségeit idézik elő; a kisvizek inkább nivellálják a medret. Nagyvízkor körülbelül a sodor irányában létesülnek a legnagyobb mélységek; később, midőn a víz leapadásával a sodor helyzete megváltozik, a mélységek is új helyeken létesülnek és új völgyút nyílik meg. De a kisvizek hatása csak lassú s csakis hosszas tartamuk miatt válik jelentékenynyé. A meder